Fontos események alkalmából kibocsátott

emlékérmek, plakettek

 

Ezeken az oldalakon azokkal az alkotásokkal ismerkedhetünk meg, melyek a bányászathoz kapcsolódó fontosabb események alkalmából készültek.

A különféle (olajipari, bányászati oktatással kapcsolatos) évfordulós érmékről, plakettekről, illetve az OMBKE közgyűlési emlékeiről az adott fejezetben olvashatunk.

 

 

Az erdélyi bányászat megreformálásának emlékére kibocsátott érem - 1747

 

Mária Terézia felismerve a kor igényeit, több rendelettel megreformálta Erdély kereskedelmét, mezőgazdaságát és bányászatát. Ezzel tartományt a birodalom gazdaságához csatolta, s megkezdődhetett annak felemelkedése.

Az itt bemutatott plakett Mária Terézia uralkodásának hetedik évében ennek megörökítésére készült.

tovább a plakett bemutatásához...

 

I. Ferenc és Mária Terézia 1751. évi bányalátogatásai alkalmából készült emlékérmék

 

A XVIII. század második felére az addig szinte egyedüli ércbányászat mellett egyre fontosabb hangsúlyt kapott a szén bányászata is. Több helyen az országban a vállalkozók már ennek a nyersanyagnak a kibányászására is kaptak engedélyt, sőt, 1766-ban Mária Terézia külön díjat tűzött ki azoknak, akik széntelepeket fedeznek fel.

Ezért is, de az ércbányászat fontossága miatt is az uralkodók igen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy felügyelet gyakoroljanak a nagy bevételt jelentő bányák felett.

I. Ferenc császár és Mária Terézia rendszeresen látogatták a bányavárosokat, az 1750-es évek elején számos látogatási emlékérem született ezek alkalmából.

tovább az érme bemutatásához... tovább az érme bemutatásához... tovább az érme bemutatásához...

 

Az erdélyi kereskedelem, mezőgazdaság és bányászat megreformálásának emlékére kibocsátott érem - 1769

 

Mária Terézia egész uralkodása alatt fontosnak tartotta a gazdasági élet javítását. Különösen figyelt Erdély gazdasági fontosságára ezért több ízben is rendeletet bocsátott ki megreformálására.

Az itt bemutatott emlékérem ennek megörökítésére készült.

tovább az érme bemutatásához...

 

II. József és Lipót bányalátogatása alkalmából készült emlékérme 1764

 

II. József fejére 1764-ben került a német királyi korona, az osztrák-magyar uralkodó ekkor még édesanyja, Mária Terézia volt. A bányaügy fontosságát mi sem jelzi jobban, hogy a fiatal uralkodó még ebben az évben látogatást tett anyja birodalmának legnevezetesebb és legfontosabb bányáiban, az úgynevezett alsó-magyarországi bányavárosokban. Ez nem csak az állapotok megismerése érdekében történt, hanem egyúttal gesztus is volt azon közösségek felé, melyek az előző évben véget ért hosszú (ún. hétéves) háborúban bányáik révén biztosították az anyagi forrásokat a birodalom részére. 

Útjára elkísérte öccse, az akkor még csak 17 éves Lipót, aki aztán egy emberöltővel később, II. Lipót néven követte trónján bátyját. Ennek emlékére készült a következő érme.

József osztrák-magyar császárként fontos intézkedéseket hozott a bányászati jog terén: 1782-ben ő készíttette el az ország szénvagyonának első kataszterét, 1788-as rendeletében a szenet a föld tartozékának minősítette, így a földbirtokosok javára döntött, tehát a szén a föld tartozéka maradt.

Uralkodóként a bányaigazgatást is megreformálta. Ugyanebben az évben felállította a kerületi bányatörvényszékeket a sok, szétszórt településeken működő bányabíróságok helyett. A távolabb fekvő bányahelyeken bányabírósági helyettességeket szervezett. Egészen 1854-ig, azaz több mint 70 éven át ezek voltak a hazai bányaigazgatási és bányatörvénykezési hatóságok.

II. József emlékét Selmecen egy bánya őrzi. 1872-ben nyitották meg a II. Józsefről elnevezett tárót, amelyet Ferenc József is meglátogatott. Ennek az eseménynek az alkalmából szintén vertek emlékérmet…

 

tovább az érme bemutatásához... tovább az érme bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához...

 

I. Ferenc József selmecbányai látogatásának alkalmából kibocsátott emlékérme

 

Az egyik legnagyobb és legnevezetesebb bányászati műszaki alkotás a selmeci II. József altáró, mely majdnem 100 éven át épült. Több ága van, hossza eléri a 13 km-t. Befejezésekor Selmecbányán nagy ünnepséget rendeztek, melyen maga Ferenc József császár és magyar király is megjelent. Az érme ennek emlékére készült

tovább az érme bemutatásához...

 

Egy különleges lutheránus érme

 

A lutheránus gyülekezetek Luther Márton reform mozgalmának emlékére érmét bocsátottak ki. Az itt bemutatott érme története még tisztázandó, de figyelmet érdemel, hogy hátoldalán egy bányavidék látható, ami igen-igen hasonlít Selmecbányára.

tovább az érme bemutatásához...

 

A nagyági tellúr

 

A tellúr fém érceinek hosszú időn át Magyarország volt a legfontosabb lelőhelye. Az Erdélyi érchegységben, Zalatnán és Nagyágon bányászták, magának az ércnek az elnevezése is innen ered ("nagyágit"). 1783-ban Müller Ferenc bányamérnök írta le először, majd a neves természettudós, Kitaibel Pál is dolgozatot írt róla. Hosszas tudományos vita után sajnos nem a magyar tudósoknak, hanem a német Martin Heinrich Klaproth kémikusnak ítélték felfedezése és alkalmazása meghatározásának dicsőségét. A nagyági tellúr-érmét a millenium évében adták ki a tellúr-érc felfedezésének emlékére. Az eredeti érmét a Nagyágon bányászott ércből Selmecbányán verték.

tovább az érme bemutatásához...

 

Szent Borbála érem és plakett

 

Szent Borbála a tizennégy segítőszent egyike, a bányászok, tüzérek, tűzszerészek, az ágyú-és harangöntők védőszentje.

A 4. század első évtizedében vértanúhalát halt. Mivel apja akarata ellenére felvette a kereszténységet, megkínozták. A több féle kínzásba sem halt bele, ezért haragjában saját apja fejezte le. Őt ebben a pillanatban villám sújtotta halálra – erre vezethető vissza, hogy Borbála kultusza a villámhoz, azaz azokhoz a mesterségekhez kötődik, melyek a tűzzel vannak kapcsolatban.

Nincs egységes álláspont abban, hogy a Borbála kultusz mikor és hogyan került a bányásztársadalomba. Valószínűleg a tőlünk északra fekvő országokban indult, és először a felső-magyarországi bányavidékeken jelenik meg. Évszázadok óta él, csak a XIX-XX. sz. fordulóján próbálják Szent Istvánnal helyettesíteni… nem sok sikerrel.

Személyéhez számtalan legenda fűződik. Egyik legfontosabb, miszerint Borbála napján nem szabad dolgozni a föld alatt, mert a szent bosszút áll. Megjegyzem, van olyan bányavidék, ahol valóban Borbála nap környékén történt a legtöbb halálos baleset.

 

1993-ban az Ipari Miniszter alapította a magyar bányászatban kiemelkedő munkát végzők munkájának elismerésére a Szent Borbála érdemérmet.

 

 

 

tovább az érme bemutatásához...

1998-ban avatták fel Szegeden Popovics Lőrinc szobrát, mely Szent Borbálát ábrázolja. Ennek emlékére készült az alábbi plakett.

tovább a plakett bemutatásához...

 

Bányamérő konferencia 1972 és 1973

 

A bányaméréssel foglalkozó szakemberek második konferenciájára 1972. júniusában került sor Budapesten. Az előző, 1967-es prágai találkozón határoztak arról, hogy rendszeresen  találkoznak ezután. A budapesti II. konferencián határoztak úgy, hogy a következő nemzetközi konferencián megalakítják a nemzetközi Bányamérő Egyesületet, melynek főtitkára a magyar találkozó főszervezője, Klemencsics István, az OMBKE Bányamérő szakcsoportjának elnöke lett.

 

 

tovább az érme bemutatásához...

1973-ban szintén rendeztek bányamérő konferenciát, ezúttal Szegeden.

tovább az érme bemutatásához...

 

Bányamentő konferencia Miskolc 1976

 

A szervezett bányamentés kialakulása a XIX. század közepére vezethető vissza. Egyrészt ekkor kapott lendületet a szénbányászat – az előző évszázadokban a bányászat főleg az ércek kihozatalára irányult –, s ismert, hogy a szénbányák művelése jóval több veszélyt hordozott magában, mint az ércbányáké. Ugyanakkor a kitermelhető ásványvagyon egyre mélyebben húzódott – a felszín közeli bányák jó része ekkorra kimerült – így a bányaművelés még az eddigieknél is veszélyesebbé vált. Omlások, gázkitörések, vízveszély, a szénbányákban bányatüzek, a metán (bányalég) megjelenése hátráltatta sok esetben a termelést, és bányászok százainak életét követelték a földalatti balesetek.

A veszélyhelyzetekben olyan dolgozókra – és természetesen olyan vezetőkre – volt szükség, akik egyrészt képesek voltak a bányaveszélyek megelőzésére, és ha bekövetkezetett a baj, képesek voltak a mentés nehéz és nagyon veszélyes munkáját elvégezni.

Maga a bányamentés, mint szakma tehát nem csak az ilyen esetekben követendő eljárásokkal foglalkozik, de a megelőzéshez szükséges technológiai intézkedések kidolgozásától a mentés eszközeinek kialakításáig, folyamatos jobbításáig minden, ehhez kapcsolódó témával.

A világ első bányamentő konferenciáját 1908-ban Frankfurtban tartották s ebben az időben hazánkban már több bányatérségben (pl. Tatabányán 1911-ben, Salgótarjánban 1912-ben9 önálló bányamentő állomás működött. A bányamentők nem csak a művelés alatt álló bányákból, de barlangokból is végeztek mentést (egészen a hazai barlangi mentőszolgálat 1980-ban történt felállításáig) és részt vettek ipari üzemekben történt balesetek kárainak felszámolásában is. Nem ritkán kérték segítségüket a határhoz közeli külföldi bányákban történő mentéshez.

Az itt bemutatott emlékplakettel kapcsolatban mindenképpen szólnom kell szomorú emlékemről: éppen a konferencia megnyitása előtt röviddel, 1976. május 3-án vesztette életét a bükki Borókás-töbör egyik barlangjában tanárom, Mészáros Károly geológus, barlangász…

 

 

tovább az érme bemutatásához...

 

50 éves az uránbányászat emlékérem

 

A hazai uránbányászat kezdetének 50. évfordulójára készült - és sajnos a bányászat befejezéséhez - kötődő emlékérem.  

tovább az érme bemutatásához...

 

Nehézipari Minisztérium emlékplakett

 

A Nehézipari Minisztérium, mint a bányászat, kohászat és gépgyártás irányítószerve az 1949-es alkotmány életbeléptével jött létre. Később különváltak az egyes ágazatok (Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium néven), majd 1953. júniusától a Kohó és Gépipari Minisztérium mellett újra megalakult a Nehézipari Minisztérium. Az ezen a néven működő központi államigazgatási szerv feladatkörei, az alárendelt szakágak az évtizedek során sokszor változtak, de a bányászat mindig e szerv alá tartozott. Végül az 1987. évi VII. törvényben szűnt meg létezni, amikortól az Ipari Minisztérium alá sorolták be az összes termelő népgazdasági ágazatot.

 

 

tovább az érme bemutatásához...

 

Állami pénzverő emlékérme

 

Az I. világháborút követő békekötés és az ország területének jelentős részének elvesztésével az egyetlen pénzverde, a körmöcbányai idegen fennhatóság alá került. 1918-ban, a város csehszlovák megszállásának hírére a gépek egy részét előrelátóan leszerelték, és a fővárosba, a soroksári úti laktanyába szállították. Itt, részben ezekkel a gépekkel kezdte meg működését 1926-ben a Magyar Állami Pénzverő.

A második világháború végén ismét hosszú utat jártak be az üzem gépei, Egerbe és Veszprémbe kerültek a berendezések. Az újbóli üzem 1946-ban indul meg, ekkor már nem a pengőt, hanem az új magyar pénzt, a forintot verik.

A Pénzverde mai napig a világ egyik legjobb ilyen üzeme, számos külföldi érem verésében közreműködött.

Az újonnan indult Pénzverde első éveiben igyekezett megjelenni a nagyközönség előtt. 1948. nyarán a Budapesti Nemzetközi Vásáron, majd 1949 őszén a Budapesti Őszi Vásáron éremverő berendezést telepítettek, s az ott alumíniumból préselt érméket a látogatók ajándékba megkaphatták.

 

 

tovább az érme bemutatásához... tovább az érme bemutatásához...

 

Zsanai gázkitörés emlékplakett

 

A tengerentúli országokban gyakori, hogy bizonyos szerencsétlenségek, a társadalmat megrázó események emlékét érméken, plaketteken megőrzik. Európában ez a szokás nincs divatban, igen ritkán fordulnak elő ilyen apropóból készült alkotások.

Ezért is érdekes a  hazai érem- és plakett-történet egy különleges, ritka darabja az 1979. januárjában a dél-alföldön történt gázkút-baleset emlékére készült plakett.

A Zsana település melletti É-2-es kút 1979. január 24-én több mint 200 atmoszférával kitört. Az ott található berendezéseket a hatalmas nyomás messzire elvetette, a berobbanó gáz jó negyven méteres lángfáklyával belobbant. Hatalmas mennyiségű gáz jutott a levegőbe, míg végül a kút elfojtása 23 nap után, február 15-én sikerült.

A helyreállítás után még 1992-ig működött, ma itt található a legnagyobb hazai füldgáztároló.

Az emlékérem motívumaival az ott készült fotók alapján készültek.

 

tovább az érme bemutatásához...

 

XXX. bányásznap emlékérme

Az érem az 1919. szeptember 6-i sortűznek állít emléket. Ekkor Tatabányán csendőrök lőttek a tüntető bányászok közé. 1951-től szeptember elején, ehhez a dátumhoz közeli időpontban kerülnek megrendezésre a bányásznapi ünnepségek, megemlékezések.  

tovább az érem bemutatásához...

 

A budapesti metró megnyitásának emlékplakettje

Az első budapesti metró építése még az 1950-es években kezdődött. A gazdasági, majd a politikai körülmények miatt megnyitására végül 1970. áprilisában került sor. A megnyitás alkalmából a munkában résztvevőknek emlékplakettet ajándékoztak, de kaptak ilyen tárgyat az állami és pártvezetők is.

tovább a plakett bemutatásához...

 

Régi motívumok új kiadásban

A bányászathoz, kohászathoz köthető érmek, plakettek világában előkelő helyet foglalnak el azok a darabok, melyek a korábbi (sokszor évszázadokkal előbb született) hasonló műtárgyak motívumait örökítik meg. Ez kiváltképp hasznos annak ismeretében, hogy a régi, eredeti darabok már nem, vagy csak igen nehezen hozzáférhetők, ismerhetők meg. Számos ilyen kis alkotás létezik, elég csak utalni az egykori selmeci jutalomérmék motívumainak újbóli és újbóli megjelenésére érmeinken (ezeket itt mutatom be).

De a választék elég széles és a modern művek alkotói jó érzékkel használják fel a régi éremképeket. Az ilyen darabok minden esetben valamilyen fontosabb szakmai esemény alkalmából készülnek, az ott résztvevők kapják emlékül - vagy vásárolhatják meg.

Az alábbiakban az egykori selmecbányai bányapénz előlapját mintázó emlékérmet és a középkori Rudabánya pecsétjének lenyomatát őrző plakettet mutatom be.

tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához...

EGYÉB ALKALMI EMLÉKÉRMEK, PLAKETTEK

 

Első magyar acélgyártó konferencia - 1958

tovább a plakett bemutatásához...


Műszaki Fejlesztési Szimpózium - Oroszlány

tovább az érem bemutatásához...


XIX. bányamérő tapasztalatcsere és továbbképzés

tovább a plakett bemutatásához...


Alsóörsi emlékplakett

tovább a plakett bemutatásához...


A magyar szénbányászat 200 éves jubileumára készült emlékplakett

tovább a plakett bemutatásához...


125 éves a Magyarhoni Földtani Társulat

tovább a plakett bemutatásához...


Eötvös Lóránd-díj

tovább a plakett bemutatásához...


125 éves a Magyar Állami Földtani Intézet

tovább a plakett bemutatásához...


Aninai érem

tovább a plakett bemutatásához...


Szénbányászati távlati fejlesztési konferencia

tovább a plakett bemutatásához...


Megyei eocén védnökségi találkozó

tovább a plakett bemutatásához...


DGT sajtolt és pirszén gyártás

tovább a plakett bemutatásához...


DGT Martin Ritter von Cassian emlékérem

tovább az érem bemutatásához...


Nagybáródi bányák adományozása

tovább a plakett bemutatásához...


A Központi Bányászati Múzeum új állandó kiállításának megnyitása

tovább a plakett bemutatásához...


Miskolci iparvidék a képzőművészetekért

tovább a plakett bemutatásához...


Kazincbarcika építéséért

tovább a plakett bemutatásához...


Schafarzik Ferenc emlékérem

tovább az érem bemutatásához...


Tatabánya 50. évfordulójára készült érmek

tovább az érem bemutatásához... tovább az érem bemutatásához...


Várpalota 10. évfordulójára készült plakett

tovább a plakett bemutatásához...


60 éves a dorogi Szent Borbála Kórház

tovább a plakett bemutatásához...


Bányász szolgálati érdemérem

tovább az érem bemutatásához...


Búcsúzik a mecseki szénbányászat

tovább a plakett bemutatásához...


Baranyai polgári védelmi emlékplakett

tovább a plakett bemutatásához...


Rózsaszentmártoni bányászat emlékérme

tovább az érem bemutatásához...


Országos Bányász Kulturális Találkozó

tovább a plakett bemutatásához...


75 éves a salgótarjáni acélárugyári munkásszínjátszás

tovább a plakett bemutatásához...


OMBKE szakmai napok

tovább a plakett bemutatásához...


Az 50. Bányásznap emlékére

tovább az érem bemutatásához...


Oroszlányi emlékplakett

tovább a plakett bemutatásához...


150 éves a Budapesti Bányakapitányság

tovább a plakett bemutatásához...


15 éves a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat

tovább a plakett bemutatásához...


100 éves a vasasi bányaüzem

tovább a plakett bemutatásához...


Magyar-szovjet alumínium együttműködés

tovább a plakett bemutatásához...


Bányagépészeti találkozó

tovább a plakett bemutatásához...


XIV. Bányászati kongresszus

tovább a plakett bemutatásához...


Tatabánya 30 éves

tovább a plakett bemutatásához...


150 éves az alumínium

tovább a plakett bemutatásához...


100 éves a várpalotai szénbányászat

tovább a plakett bemutatásához...


200 éves a dorogi szénbányászat

tovább a plakett bemutatásához...


Tatabánya

tovább a plakett bemutatásához...


Márkushegyi bányaüzemmegnyitása

tovább a plakett bemutatásához...


225 éves a magyar szénbányászat

tovább a plakett bemutatásához...


További különféle események emlékérmei

tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább a plakett bemutatásához... tovább az érme bemutatásához... tovább az érme bemutatásához... tovább az érme bemutatásához...


Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged: