bányászati plakettek

Nagyági tellúr emlékérem utánveret

Méretek Átmérő 43,7 mm, vastagsága 4,8 mm

Anyaga Fémötvözet utánveret

Alkotója Ismeretlen. Készült a Fémipari Kutató Intézetben.

Kibocsátás éve 1973

Előlap Kiemelkedő körperemen belül balról tölgyfaág, jobbról olajág koszorúzza a három soros feliratot: NAGYÁGI/TELLÚR/1896.

Hátlap Széles körperemen belül körfelirat: MAGY. KIR. FÉMKOHÓ SELMECZBÁNYÁN. A feliraton belül kör, azon belül gyöngykör, melyben szalaggal átfont bányászjelvány foglal helyet. A jelvény felett C betű, alatta FKI rövidítés.

Publikáció

MBÉT 19. sz.

Az érme a magyar bányászat egyik kiemelkedő eredményének állít emléket.
A tellúr fém érceinek hosszú időn át Magyarország volt a legfontosabb lelőhelye. Az Erdélyi érchegységben, Zalatnán és Nagyágon bányászták, magának az ércnek az elnevezése is innen ered ("nagyágit"). 1783-ban Müller Ferenc bányamérnök írta le először, majd a neves természettudós, Kitaibel Pál is dolgozatot írt róla. Hosszas tudományos vita után sajnos nem a magyar tudósoknak, hanem a német Martin Heinrich Klaproth kémikusnak ítélték felfedezése és alkalmazása meghatározásának dicsőségét.
A nagyági tellúr-érmét a millenium évében adták ki a tellúr-érc felfedezésének emlékére. Az eredeti érmét a Nagyágon bányászott ércből Selmecbányán verték. Ma már nagyon ritkán lelhető fel. Az itt bemutatott másolatot a Fémipari Kutató Intézetben készítették 1975-ben, az eredetinek megfelelő összetételű ötvözetből (91% Fe, 8,38% Cu, 0,1% Au, 0,1% Ag, 0,1% Pb) örtvözetéből. A másolatra utal a hátlapon látható C betű és a kutatóintézet emblémája.

Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged:

Méretek	Átmérő 43,7 mm, vastagsága 4,8 mm
Anyaga	Fémötvözet utánveret
Alkotója	Ismeretlen. Készült a Fémipari Kutató Intézetben.
Kibocsátás éve	1973
Előlap	Kiemelkedő körperemen belül balról tölgyfaág, jobbról olajág koszorúzza a három soros feliratot: NAGYÁGI/TELLÚR/1896.
Hátlap	Széles körperemen belül körfelirat: MAGY. KIR. FÉMKOHÓ SELMECZBÁNYÁN. A feliraton belül kör, azon belül gyöngykör, melyben szalaggal átfont bányászjelvány foglal helyet. A jelvény felett C betű, alatta FKI rövidítés.
Publikáció	MBÉT 19. sz.
	Az érme a magyar bányászat egyik kiemelkedő eredményének állít emléket. A tellúr fém érceinek hosszú időn át Magyarország volt a legfontosabb lelőhelye. Az Erdélyi érchegységben, Zalatnán és Nagyágon bányászták, magának az ércnek az elnevezése is innen ered ("nagyágit"). 1783-ban Müller Ferenc bányamérnök írta le először, majd a neves természettudós, Kitaibel Pál is dolgozatot írt róla. Hosszas tudományos vita után sajnos nem a magyar tudósoknak, hanem a német Martin Heinrich Klaproth kémikusnak ítélték felfedezése és alkalmazása meghatározásának dicsőségét. A nagyági tellúr-érmét a millenium évében adták ki a tellúr-érc felfedezésének emlékére. Az eredeti érmét a Nagyágon bányászott ércből Selmecbányán verték. Ma már nagyon ritkán lelhető fel. Az itt bemutatott másolatot a Fémipari Kutató Intézetben készítették 1975-ben, az eredetinek megfelelő összetételű ötvözetből (91% Fe, 8,38% Cu, 0,1% Au, 0,1% Ag, 0,1% Pb) örtvözetéből. A másolatra utal a hátlapon látható C betű és a kutatóintézet emblémája.