Méretek | 52,0x61,0 mm, vastagsága 2,8 mm |
Anyaga | bronz |
Alkotója | |
Kibocsátás éve | 1912 |
Előlap | Vastag kereten belül Kissármási Mály Sándor jobbra néző portréja, mellette a családi címer, alatta két sorban: KISSÁRMÁSI/MÁLY SÁNDOR |
Hátlap |
Felül mélyített mezőben kiemelkedő betűkkel: ERIPVIT TERRA IGNEM (Megmentette a földet a tűztől).
A plakett főmezőjében egy bányász csakánnyal fejt, miközben előtte egy tűzoszlop emelkedik fel. Jobb oldalon felirat több sorban: 65IK/SZÜLETÉS/NAPJÁNAK/EMLÉKE/1848-1912 |
Publikáció |
Roznai 99. sz.
|
Mály Sándor bányamérnök a selmecbányai akadémia tanára volt.
Később a pénzügyminisztérium bányászati főosztályának munkatársa, 1905-től vezetője lett.
Ő rányította az állami bányászati kutatóosztály kutatásait, az ország kőolaj- és földgázkincsének feltárása terén elért eredményeiért
kapott nemességet.
A plaketten a felcsapó lángoszlop ábrázolásának különös története van: ugyanis az Erdélyben található Kissármás község mellett kálisó kutatása miatt mélyített fúrás közben történt az első hazai gázkitörés 1909-ben (melynek sajnos halálos áldozata is volt), Mály Sándor A gázkutat nem tudták lezárni, 27 hónapig égett, ezalatt napi 864 000 m3 tiszta metángázt lövellt a levegőbe. A gáz nyomását 50 bar-ra becsülték. Ez a kút tárta fel az erdélyi medence világviszonylatban is jelentős gázát. A kissármási gázkút a világon a negyedik, Európának a legnagyobb hozamú gázkútja volt. Mály Sándornak nagy szerepe volt abban, hogy végül a kút elzárásra került, abban az időben az ő (illetve a Pénzügyminisztérium) hatáskörébe tartoztak a bányaügyek. Mály Sándor ekkor kapta nemesi címét. 2012-ben a Ferenc József által kibocsátott nemesi adománylevél feltűnt egy hazai aukción. |