bányászati plakettek

Ferenc József látogatása Selmecbányán
a II. József altáró megnyitása alkalmából

Méretek Átmérő 29,0 mm, vastagsága 2,3 mm

Anyaga Vörösréz

Alkotója Ismeretlen

Kibocsátás éve (1878)

Előlap
Kiemelkedő vonalperem és gyöngysor, benne Ferenc József császár jobbra néző portréja, körben felirat: FERENC JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR. A portré alatt ismeretlen verdejegy és K.B.

Hátlap Kiemelkedő kettős vonalperem, benne felirat: II. JÓZSEF NEVŰ ALTÁRNA SELMECZBÁNYÁN. Középen két évszám vizszintes vonallal elválasztva: 1782-1878.

Publikáció
MBÉT 25

A hazai bányászat egyik, az egész világon elterjedt és alkalmazott műszaki megoldása volt az úgynevezett altárna rendszerű bányászat. A módszert Selmecbányán alakították ki még a XVI. században és amíg működtek itt bányák, ezek a tárnák is álltak.
Az altárókat azért kellett kialakítani, mert az egyre mélyebbre lenyúló fejtések egy bizonyos mélység után elérték azt a felszín alatti vízréteget, mely már lehetetlenné tette volna a bányászkodást. Ezért a bánytérségek alatt, a völgyek aljából, a hegyek lábánál víztelenító tárókat (úgynevezett altárókat) indítottak a hegy gyomra alá, melyek többnyire szintesek vagy enyhe lejtésűek voltak. Az altáró feldata az volt, hogy a felette elhelyezkedő területről a vizet összegyűjtse és elvezesse. Az altárók építése igen költséges munka - és belőle hasznosítható érc ritkán kerül ki - ezért az egy területen dolgozó bányavállalkozóknak össze kellett fogniuk, hogy finanszírozzák az altáró kiépítését.
Hazánk majd' minden bányvidékén megtaláljuk ezeket a műveket, melyek rendszerint többkilométerre is benyúlnak a hegy alá. Az egyik legnagyobb ilyen alkotás a selmeci II. József altáró, mely majdnem 100 éven át épült. Több ága van, hossza eléri a 13 km-t. Befejezésekor Selmecbányán nagy ünnepséget rendeztek, melyen maga Ferenc József császár és magyar király is megjelent. Az érme ennek emlékére készült. Érdekessége, hogy az 1976-ban kiadott dr.Unger Emil által szerkesztett Magyar éremhatározó a Ferenc József-korabeli forgalmi pénzek közé sorolja, az 1465. sorszám alatt 1 forintos érmeként (II.kötet). Tudomásom szerint az érme nem volt fizetőeszköz.
Az itt bemutatott darab utánveret, melyre a K.B. verdejegy mellett látható ismeretlen verdjegy és a mindkét oldalon látható R betű utal. Az eredeti érmén ezek a jelek nem szerepelnek.

Az uralkodó 1878-ben meglátogatta a selmecbányai Glanzenberg-tárót is. A táróban márványtábla őrzi ennek emlékét.

Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged:

Méretek	Átmérő 29,0 mm, vastagsága 2,3 mm
Anyaga	Vörösréz
Alkotója	Ismeretlen
Kibocsátás éve	(1878)
Előlap	Kiemelkedő vonalperem és gyöngysor, benne Ferenc József császár jobbra néző portréja, körben felirat: FERENC JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR. A portré alatt ismeretlen verdejegy és K.B.
Hátlap	Kiemelkedő kettős vonalperem, benne felirat: II. JÓZSEF NEVŰ ALTÁRNA SELMECZBÁNYÁN. Középen két évszám vizszintes vonallal elválasztva: 1782-1878.
Publikáció	MBÉT 25
	A hazai bányászat egyik, az egész világon elterjedt és alkalmazott műszaki megoldása volt az úgynevezett altárna rendszerű bányászat. A módszert Selmecbányán alakították ki még a XVI. században és amíg működtek itt bányák, ezek a tárnák is álltak. Az altárókat azért kellett kialakítani, mert az egyre mélyebbre lenyúló fejtések egy bizonyos mélység után elérték azt a felszín alatti vízréteget, mely már lehetetlenné tette volna a bányászkodást. Ezért a bánytérségek alatt, a völgyek aljából, a hegyek lábánál víztelenító tárókat (úgynevezett altárókat) indítottak a hegy gyomra alá, melyek többnyire szintesek vagy enyhe lejtésűek voltak. Az altáró feldata az volt, hogy a felette elhelyezkedő területről a vizet összegyűjtse és elvezesse. Az altárók építése igen költséges munka - és belőle hasznosítható érc ritkán kerül ki - ezért az egy területen dolgozó bányavállalkozóknak össze kellett fogniuk, hogy finanszírozzák az altáró kiépítését. Hazánk majd' minden bányvidékén megtaláljuk ezeket a műveket, melyek rendszerint többkilométerre is benyúlnak a hegy alá. Az egyik legnagyobb ilyen alkotás a selmeci II. József altáró, mely majdnem 100 éven át épült. Több ága van, hossza eléri a 13 km-t. Befejezésekor Selmecbányán nagy ünnepséget rendeztek, melyen maga Ferenc József császár és magyar király is megjelent. Az érme ennek emlékére készült. Érdekessége, hogy az 1976-ban kiadott dr.Unger Emil által szerkesztett Magyar éremhatározó a Ferenc József-korabeli forgalmi pénzek közé sorolja, az 1465. sorszám alatt 1 forintos érmeként (II.kötet). Tudomásom szerint az érme nem volt fizetőeszköz. Az itt bemutatott darab utánveret, melyre a K.B. verdejegy mellett látható ismeretlen verdjegy és a mindkét oldalon látható R betű utal. Az eredeti érmén ezek a jelek nem szerepelnek. Az uralkodó 1878-ben meglátogatta a selmecbányai Glanzenberg-tárót is. A táróban márványtábla őrzi ennek emlékét.