Selmecbánya – Glanzenberg  táró


Uralkodói látogatások emlékei a selmecbányai Glanzenberg táróban táblákon és érmeken



Közismert, hogy a magyar és az európai bányászat egyik legfontosabb települése Selmecbánya, Banská Štiavnica. A város az ércbányászatnak köszönheti születését, és évszázadokon át biztosította az itt letelepültek számára a nehéz, de ugyanakkor jó megélhetést biztosítő kincseket, az aranyat, ezüstöt.

A kitermelhető ércek megfogyatkozása mellett a bányászati oktatás, a selmecbányai bányászati akadémia léte pedig a bányásztársadalom számára a mai napig az egyik legfontosabb hellyé avatja a várost.

A rengeteg látnivaló, az emlékek közül is kiemelkedik az a bányajárat, amely szinte a világon egyedülálló módon a település főútvonala alatt húzódik alig néhány méterrel az út szintje alatt – a Glanzenberg-táró (Štolňa Glanzenberg).

A tárót valamikor a XIV. században kezdték kialakítani, és majd’ kétszáz éven keresztül használták ércnyerésre. Több kilométer hosszan húzódik a föld alatt, elhagyva a város határait bebújik a hegyek alá is. Nevét a Glanzenbergről (magyarul Csillogó-hegyről) kapta, amelyből egykor indult.

A bányászat akkor szűnt meg benne, amikor már az összes itt rejtőző ércet felszínre hozták. Ezt követően a táró újabb feladatot kapott: benne vezették el a város felett található bányák vizét, így további használata – és ami még fontosabb –, felügyelete is biztosított volt.



A táró térképe a város utcahálózatára vetítve

 

Ám a tárónak az idők során lett egy újabb, a bányászattörténelem, a bányászmúlt szempontjából kiemelkedő funkciója.

Tudni kell, hogy Habsburg uralkodóink igen fontos szerepet tulajdonítottak a birodalom bányásziparának, se ezért különös figyelmet fordítottak mind az ausztriai, mind a magyar területen található bányákra. A figyelem egyik megnyilvánulása volt, hogy nem egyszer látogatást tettek bányavidékeinken, ha másért nem, azért, hogy megismerjék az ott folyó tevékenységeket… vagy éppen ellenőrizzék az oda kirendelt beosztottjaikat.

Ezeknek a látogatásoknak az egyik fő célpontja az úgynevezett alsó-magyarországi bányavárosok központja, Selmecbánya volt, itt működött az a főbányagrófi hivatal, amely egész Magyarország területére illetékességgel rendelkezett a bányaügyekben. *

A selmeci bányalátogatások mindig fontos események voltak.

S itt csatlakozik a Glanzenberg-táró a magyar bányászati vonatkozású numizmatikai értékekkel. A látogatásokat ugyanis több alkalommal is megörökítették emlékérmeken. Ezek az emlékérmek ma már ritkaságszámba mennek, a gyűjtők értékes darabjai.

Az uralkodókat látogatásaik alkalmával – azért, hogy láthassanak „igazi” bányát – Selmecen minden esetben elvitték a Glanzenberg-táróba. Nem véletlenül: hiszen a táró a város közepén volt, egyszerűen be lehetett jutni (nem úgy, mint a város határán kívül eső bányákba), és maga a séta a táróban sem jelentett komoly fizikai megterhelést. Nem volt szükség csúszdán vagy különféle emelőkön történő megközelítésre, amit a felségek esetleg nehezen viseltek volna el.

A látogatásokról emléktáblák készültek, amelyek ma is megtekinthetőek a táróban.   Íme néhány közülük:

 


II. József és Lipót látogatása
1764

Miksa látogatása
1777

I. Ferenc látogatása (Mária Teréziával)
1751

Ferenc József látogatása
1878

S az események megjelennek a már említett emlékérmeken. Ezek ma már nagyon ritkák, a gyűjtők féltett darabjai.   Íme néhány közülük:


II. József és Lipót látogatása
1764

Miksa látogatása
1777

I. Ferenc látogatása (Mária Teréziával)
1751

Ferenc József látogatása
1878

A Glanzenberg-táró ma is bejárható. Korlátozott létszámú csoportokat fogadnak – ezért nem árt korán ott lenni a bejáratnál – és a látogatás csak az ott kapott köpeny, sisak és lámpa birtokában lehet megejteni. Felejthetetlen élményt nyújt a föld alatti séta, az idegenvezetők szakavatott nyelven mondják el a tudnivalókat.

 

A táró bejárata ma

Képek a látogatásról

A föld alatti túra után a városban sétáló vendég örömmel fedezheti fel a táró nyomait a városban. Számomra a legérdekesebb és leglátványosabb az a táróból induló szellőző akna volt, amely … egy söröző kiülős terasza mellett jelenik meg a felszínen.

 

(A képekre kattintva azok nagyobb méretben is megtekinthetőek)

Az a bizonyos szellőzőkürtő a söröző teraszába építve

  (Az utolsó selmeci főbányagróf nem más volt, mint Mednyánszky Dénes)


Ha valami részletesebben érdekli Önt, esetleg segítségre van szüksége: