Hazánk legnagyobb tematikus múzeumi hálózata a több mint negyven múzeumból álló bányászati múzeumok együttese. A magánszemélyek által létrehozott és üzemeltetett kiállítóhelyektől az országos hatáskörű múzeumokig számos, a bányászat történetét és múltját bemutató intézmény található az országban.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat felelősséget érezve a bányászati emlékek és bányásztörténelem megőrzése iránt ez év szeptemberében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megrendezte a magyarországi bányászati múzeumok első konferenciáját.

A konferencia célja általános helyzetértékelés, a legújabb múzeumi módszerek és fejlesztések ismertetése, valamint a bányászati múzeumok és kiállítóhelyek munkájának összehangolása volt, továbbá hogy párbeszédet kezdeményezzünk ezekről a kérdésekről, és segítsük a múzeumokban dolgozókat és a fenntartásukért felelősöket az intézmények fejlesztésében és minél korszerűbb működtetésében.

A konferenciára szóló meghívó levelet 2018. júliusában küldte ki az MBFSZ minden hazai múzeumnak és kiállítóhelynek. Több intézményt – mivel postai és internetes elérhetőségük nem volt – a fenntartóikon keresztül értesítettünk a rendezvényről.

Az MBFSZ pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alaphoz, melyben a rendezvény teljes lebonyolításának költségeit 680 000 Ft-ban jelöltük meg. Az NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma a májusban hozott döntésével 300 000 Ft támogatást ítélt meg, ezáltal a támogatási intenzitás 44,1 százalékos.

A szervezés során 9 szakember került felkérésre előadás megtartására.

1. Mednyánszky Miklós (Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat): A magyarországi bányászati múzeumok helyzete 2018-ban

2. Mike István – Palotai Zoltán (Oroszlányi Bányászati Múzeum): Az Oroszlányi Bányászati Múzeum 40 éve - múlt, jelen, jövő

3. Dr. Kalocsai Zoltán (Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület): A Csolnoki Bányászklub Bányászati és Ásványgyűjteménye

4. Kovácsné Bircher Erzsébet (Központi Bányászati Múzeum): „Gép-skanzenektől” a bányászati múzeumokig: megoldási kísérletek Európában a bányászattörténet megismertetésére

5. Dr. Farkas Géza (Perlit ’92 Kft, Pálháza): A perlit 60 éves története

6. Tóth János (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum): A magyar olaj- és gázipari múzeum története

7. Hadobás Sándor (Rudabánya): Együttműködés a bányászati gyűjtemények között - múlt, jelen, jövő

8. Orosz László (Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat): Bányászati múzeumok a weben - hogyan tovább?

9. Simon Petra (Dorog Város Önkormányzata): A dorogi „Reimann Bányászattörténeti Miniverzum” kialakítása

A konferencián 2 kisebb bányászati kiállítóhely, a csolnoki bányászati és ásványkiállítás, valamint a bükkábrányi bányászati emlékhely tablókon mutatkozott be. A konferencia különleges látványossága volt az a GAZ-66 típusú bányamentő gépkocsi, amely több mint 30 éven át szolgálat a hazai bányamentést, és ma már az egyetlen ilyen, működőképes jármű az országban.

A rendezvényre az MBFSZ Budapest XIV., Stefánia út 14. sz. alatti épületében (korábban Állami Földtani Intézet) került sor. A résztvevők érkezéskor a regisztráció során ajándéktárgyakat kaptak, közöttük különlegességként egy-egy, középkori bányászjelvénnyel díszített mézeskalácsot is. Szintén kézhez kapták a rendezvény műsorfüzetét is.

A rendezvényen üdítő, kávé és ebéd várta a résztvevőket.

A rendezvényen a bányászati múzeumok és kiállítóhelyek, a fenntartók és a különféle szakmai szervezetek részéről összesen 62 fő vett részt. A konferenciát Zelei Gábor az MBFSZ elnöke nyitotta meg. Az előadások közül három részletesen szólt a hazai bányászati múzeumok múltjáról, a jelenlegi helyzetükről, és azokról a lehetőségekről, amelyeket a jövőben ki kellene használni. Négy múzeum illetve kiállítóhely előadáson mutatkozott be: a már említett csolnoki kiállítóhely, a pálházai perlitbányászati gyűjtemény a Zalaegerszegen található Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, valamint az Oroszlányi Bányászati Múzeum.

Az előadók kiemelték, hogy mennyire fontosnak tartják a konferencia megtartását, a lehetőséget arra, hogy megismerhetik egymás munkáját és hogy eszmét cserélhetnek a múzeumok problémáról. Kifejtették, hogy legtöbbjük segítségre, támogatásra szorul a különféle programok, ötletek megvalósításában és ebben fokozottan számítanak az MBFSZ és az állami szervek közreműködésére. Visszatérő problémaként jelent meg a biztos anyagi háttér hiánya, ebben is kérték az MBFSZ segítségét.

A Szolgálat részéről Orosz László főosztályvezető bemutatta azt a – jelenleg próbaverzióban működő – rendszert, amellyel az MBFSZ honlapján térképi ábrázolás segítségével kereshetők lesznek az egyes bányászati múzeumok és kiállítóhelyek. Tekintettel arra, hogy egy ilyen információs rendszer hatékonysága azon múlik, mennyire frissek és helytállóak a benne található adatok (pl. a nyitva tartás, elérhetőség, a megtekinthető kiállítások, programok) úgy kerül kialakításra, hogy az egyes intézmények önmaguk tölthetik fel a legfontosabb tudnivalókat, a legfrissebb információkat a honlapra. Kérte a résztvevőket, hogy a most működő próbaverzión található űrlap kitöltésével segítség a fejlesztésben a munkájukat.

A konferencia nagyszünetében az étkezés mellett lehetőség nyílt az Oroszlányi Bányászati Múzeum bányamentő gépkocsijának megtekintésére. A gépkocsiba fel is lehetett szállni, ki lehetett próbálni a betegtér berendezéseit, a vezetőfülkét.

A konferencia fontos része volt az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervéről szóló Kormány 1345/2018. (VII. 26.) Korm. határozat 8.a. pontjához benyújtandó javaslatok ismertetése és további javaslatok megtétele.

A jelenlevők közül Recsk Nagyközség polgármestere kért szót ennek kapcsán. Elmondta, hogy bár Recsken már évtizedek óta nincs bányászat és az egykori bányászok közül sokan eltávoztak, az utóbbi években sikerült a bányászhagyományokat feléleszteni. Tájékoztatott továbbá arról is, hogy a recski önkormányzat szándékában áll egy látványbánya létrehozása, és ehhez kéri a kormányzat valamint a jelenlevők segítségét.

A konferencia hivatalos részének lezárását követően még többen a helyszínen maradtak megbeszélni azokat a problémákat és lehetőségeket, amelyek az egyes intézményeket, az azokban dolgozó szakembereket érintik. A konferenciáról, az előadásokról kiadvány készül, melyet a jelen szakmai beszámolóhoz mellékelünk.

A konferencia résztvevőit a regisztráció során tájékoztattuk a GDPR előírások betartásáról és arról, hogy adataikat a jogszabályoknak megfelelően kezeljük. A konferencia helyszínén kifüggesztésre került az MBFSZ Adatkezelési szabályzata.