Hazánk számos műszaki múzeummal büszkélkedhet. Az első ilyen intézményt, a Közlekedési Múzeumot illetve annak elődjét a millenniumi évben, 1896-ban nyitották meg.

Ez a múzeum a II. világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, 1966-ban nyitotta meg újra kapuit.

Azonban ezt majd’ egy évtizeddel megelőzte a hazai bányászat legfontosabb és legjelentősebb múzeumának, a Központi Bányászati múzeumnak a megnyitása 1957-ben a bányászati oktatás egykori fellegvárában, Sopronban.

Azaz első és legjelentősebb hazai bányászati múzeumunk tavaly ünnepelte fennállásnak 60. évfordulóját.

Kevésbé ismert a nagyközönség és még a szakma jó része előtt sem, hogy hazánkban jelenleg a legnagyobb számú és legszélesebb körű múzeumi hálózatot a bányászati tematikájú kiállítások, múzeumok és emlékházak jelentik.

Jelenleg több mint negyven, a bányászat szinte minden ágát feldolgozó, a bányászat múltját és értékeit megőrző és bemutató kiállítóhely tartozik ebbe a kategóriába. Az intézmények nem csak gyűjtik és megőrzik a több mint ezer éves múltra visszatekintő hazai bányászat emlékeit, de felbecsülhetetlen értékű kutatómunkával segítik ezek megőrzését is. Több bányászati múzeumunk is nemzetközileg jelentős, kiemelkedő tevékenységet folytat. Ezért fontos, hogy ezen intézmények helyzetével foglalkozzunk, meghatározzuk jelen állapotukat és felvázoljuk a múzeumi rendszer fennmaradásának és megőrzésének lehetséges irányait, lehetőségeit.

1. Magyarországi bányászati múzeumok ma

A hazai bányászati múzeumok helyzete az elmúlt két évtized során jelentősen megváltozott. A jogszabályi helyzet, valamint a bányászati ágazat átalakulása miatt a múzeumok helyzete sok esetben bizonytalanná vált. Ennek ellenére, a nehezebb körülmények között is minden bányászati múzeumunk, mely az elmúlt évtizedekben alakult, működik, látogatható a mai nap is.

Jelenleg három országos hatáskörű múzeuma működik a bányászati szakágnak. Ezek a soproni Központi Bányászati Múzeum, a zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum és a Miskolci Egyetem könyvtárának emlékmúzeuma. A többi múzeumi szervezet helyi illetve ágazati gyűjtőkörű.

A hazai múzeumi struktúra sajátossága, hogy a korábbi évtizedekben a különféle szakmai, szakági múzeumok – eltérően a más európai országoktól – nem a kulturális kormányzat, hanem az egyes ágazati irányítószervek (minisztériumok, főhatóságok) kezelésében működtek. A rendszerváltás időszakában ezektől a feladatokról a központi igazgatás igyekezett megszabadulni, aminek következtében sok múzeum sorsa megpecsételődött.

Ám a bányászati szakma erős hagyományápolási ösztönének köszönhetően – sokszor a helyi szakemberek, a helyi közösségek áldozatos munkájával – a bányászati kiállítóhelyek jó része átvészelte ezeket a időket, nem tűntek el, sőt, jó néhány újabb intézmény jött létre az elmúlt két évtizedben.

De a múzeumok többsége a törvényi változások következtében a hivatalos múzeumi státuszát elveszítette. Ez nem csak a jogi helyzet miatt jelent problémát, de az anyagi források megszerzése miatt is. Szerencsének mondható, hogy számos kisebb múzeum, kiállítóhely beolvadt nagyobb múzeumokba, és ezzel megteremtődött a lehetőség a megmaradásukra.

Jelenleg egy állami fenntartású bányászati múzeum működik az országban, a Miskolci Egyetem Műemlékkönyvtárának egyetemtörténeti gyűjteménye, mely az egyetemi (oktatási) hálózaton keresztül tartozik az állami fenntartás keretébe. Az intézmény nem önálló szervezeti egység, ezért önálló költségvetése sincs. Két másik, országos hatáskörű és gyűjtőkörű múzeumunk (a soproni és a zalaegerszegi) alapítványi fenntartású Az alapítványokban nagyobbrészt gazdasági szervezetek támogatás jelenik meg, az állami támogatás értéke évről évre csökken.

Alapítványi múzeumok közé tartoznak olyan kisebb kiállítóhelyek, melyek egytől-egyig a helyi közösségek, szakemberek áldozatos munkája révén jöttek létre. Sokat közülük a helyi közösség – azaz önkormányzat is támogat, s létezik néhány olyan múzeumunk, melyet magánszemélyek illetve gazdasági szervezetek önszántukból alapítottak, és tartanak fenn.

Számos önkormányzati fenntartású és működtetésű múzeumunk van, kisebb számban megyei (4 db), nagyobb számban helyi önkormányzati múzeum (15 db). A korábban évtizedekig létező megyei múzeumi irányító szervezetek (múzeumi igazgatóságok 2011-től megszűntek, feladatukat a megyében egy-egy kijelölt múzeum vette át. Ezeket Nógrád megyében a salgótarjáni Dornyay Múzeum , Győr-Sopron megyében a győri, Borsodban a Hermann Ottó Múzeum működteti. Az itt őrzött gyűjtemények az önkormányzatok tulajdonában vannak, a működtetésről, az alkalmazottak díjazásáról az önkormányzatok gondoskodnak.

A bányászati múzeumok egy kisebb része magánalapítású és működtetését is magánszemélyek vagy gazdasági társaságok biztosítják. Ezek jellemzően tematikus gyűjtemények, az ott található tárgyak egy-egy személy vagy kisebb közösség adományából állt össze.

Amíg nagyobb önálló múzeumjaink és a megyei-városi múzeumokhoz tartozó kiállítóhelyek teljes nyitvatartással működnek, a kisebb települési illetve a magántulajdonban lévő ugyanilyen intézmények csak időszakosan illetve előre egyeztetve nyitják meg kapuikat. Ez utóbbiak nem rendelkeznek állandó személyzettel, létükben és működtetésükben a helyi közösség áldozatkészsége, segítőkészsége felbecsülhetetlen.

2. A bányászati múzeumok jogi helyzete.

A hazai múzeumok jogi helyzetét a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi 140. törvény szabályozza.

Muzeális intézményt bármely jogi és természetes személy alapíthat. A muzeális intézménnyé nyilvánítást - a törvény által alapított muzeális intézmény kivételével - a miniszter által kiadott működési engedély igazolja. (39. §.) Működési engedély akkor adható ki, ha a muzeális intézmény által kezelt javak a kulturális javak körébe tartoznak és a muzeális intézmény fenntartója biztosítja a folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

Muzeális intézmények szakmai besorolását a törvény 42-46. §-a tartalmazza. Az egyes kategóriák:

Országos múzeum

Országos szakmúzeum

Megyei hatókörű városi múzeum

Területi múzeumok

Tematikus múzeumok

Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek

A hazai bányászati múzeumok közül jelenlegi ismereteink szerint összesen 11 db intézmény rendelkezik a jogszabályban előírt minisztériumi hozzájárulással, az önkormányzati fenntartásúak közül több nem önálló szervezetként, hanem az anyamúzeum révén.

A jogszabály különféle, igen szigorú feltételeket határoz meg a múzeummá nyilvánításhoz. Az állandó épületen kívül például gyűjteményi raktárt, előkészítő raktárt, állományvédelmi feladatok ellátására alkalmas helyiséget, könyvtárat, adattárat, valamint elkülönítetten, vagy a kiállító térben múzeumpedagógiai foglalkoztató teret, és a közönség fogadását szolgáló helyiséget, esetleg restaurátor műhelyt, továbbá az épületet elektronikus és mechanikus védelmét.

Feltételként szabja minden intézmény esetében a több mint kétszáz napos nyitva tartást (múzeum fajtánként más és más mértékben, de az országos múzeum esetében már több 300 napos ez a kötelezettség), és kutatószolgálat működtetése is kötelező. Természetesen ennek megfelelően a személyi állományra is szigorú előírások vonatkoznak.

3. A múzeumok anyagi helyzete

A hazai bányászati múzeumok közül a két legnagyobb múzeumunk működéséről alapítvány gondoskodik. Ezek éves beszámolójából megállapítható, hogy költségvetésük legnagyobb része személyi juttatásokra (azaz a dolgozók bérére és azok járulékaira) fordítódik.

A MOIM éves beszámolói alapján voltak évek, amikor súlyos hiánnyal zárták az évet, ez 2015-re sikerült ledolgozni.

Az önkormányzatokhoz tartozó múzeumok működését az adott (megyei vagy települési) önkormányzatok költségvetésében biztosítják. Az egyéb, főleg kisebb múzeumok önálló gazdálkodási szervezetként működnek vagy valamilyen egyesülethez (esetleg gazdálkodó szervezethez) tartoznak.

Egységesen megállapítható, hogy költségvetésük nagyobbik része a szintén a működési kiadásokra fordítódik, így a szakmai munkára (kutatásra, dokumentálásra) illetve az állomány gyarapítására minden évben egyre kevesebb lehetőség nyílik.

A múzeumok látogatottságának növelése napjainkban ma már csak az ottani látványosságok minél látogatóközelibb, idegen szóval interaktívabb bemutatásával növelhető. Ezen a téren nagyobb intézményeink jó példával járnak elől. Jó példa erre a MOIM, ahol 2014-15-ben kifejezetten programok szervezésére, foglalkoztató szobák kialakítására nyertek el pályázati pénzt, vagy a KBM, ahol 2015-ben a Nemzeti Tehetség Programon elnyert pályázat forrásaiból szerveztek akciót. Kiemelkedőnek nevezhető e szempontból a salgótarjáni múzeum, ahol a 2015-ös évben a kiadások több mint 40%-át pályázatok útján szerezték meg. A legutóbbi jelentős ilyen támogatás az oroszlányi múzeumhoz, valamint a dorogi Reimann-altáró látogatóközpontjának kialakításához érkezett, mindkét projektről beszámolót hallhattunk a 2018 szeptemberében rendezett konferencián.

Feltétlenül szólni kell arról, hogy a bányászati kiállítóhelyek egy jelentős része teljesen ingyenesen és térítésmentesen látogatható – ami ritkán mondható el a más gyűjtőkörű múzeumokról. A 2017 őszén végzett vizsgálatunk szerint a jelenleg működő bányászati kiállítóhelyeink 25%-ában semmilyen belépődíjat nem kell fizetniük a látogatóknak. De ahol szednek is: átlagban 300-500 Ft a belépődíj, egyetlen egy helyen éri el az 1000,- Ft-ot. Nyugodtan mondhatjuk, hogy napjaikban ez az ár igazán méltányos.

4. 2018-ban történt

4.1. Dorog Város Önkormányzata a Dorog – Reimann altáró látogatóközpont kialakítására több mint 200 millió forintos támogatást nyert el.

4.2. az Oroszlányi Bányászati Múzeum a majki apátsággal együttműködve mintegy több mint 400 millió forintos támogatást nyert el a fejlesztésére.

4.3. az MBFSZ szervezésében megrendezésre került a Magyarországi Bányászati múzeumok és kiállítóhelyek I. konferenciája

4.4. A hazai bányászati múzeumok anyagi helyzetének javítása érdekében az MBFSZ a felügyeletét ellátó Minisztériumon keresztül megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárát abból a célból, hogy a bányászati múzeumok stabil működéséhez szükséges pénzügyi források biztosításának és a szükséges szabályozás kialakításának folyamatában az MBFSZ is részt vegyen. A folyamat eredményeként, és a szakmai szervezetek támogatásának köszönhetően a Kormánynak az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervről szóló 1345/2018. (VII. 26.) határozata 8. pontjában az alábbiak szerepelnek:

Az MBFSZ 2018 szeptemberében javaslatokat nyújtott be a kormányhatározat 8.a) pontjához. Az egyeztetések jelenleg (2018 december) is folynak az ügyben.

5. A múzeumok jövője, tennivalók

Bányászati múzeumaink fennmaradása mind a szakma, mind az egész ország társadalmának érdeke. Ehhez három dolog szükséges: a múzeumokat létrehozó, azokat működtető szervezetek, és személyek munkája, a megfelelő látnivalók, programok biztosítása, valamint az anyagi feltételek biztosítása.

Megállapíthatjuk, hogy hazai bányászati múzeumaink esetében az első feltétel adott és még a jövőben is biztosított. A múzeumokat létrehozó és működtető szervezetek, valamint az azokban dolgozó személyek, szakemberek elkötelezettek a múzeumok megmaradása iránt, napjainkban nincs tudomásunk arról, hogy bárhol is szándék lenne a már meglévő múzeumok megszüntetésére – sőt, a legújabb információnk szerint két újabb kiállítás, múzeum nyitja meg kapuit hamarosan, valamint megkezdődik több látványbánya kialakítása is. Az MBFSZ ezekhez minden szakmai segítséget megad.

Az már meglévő intézményekben dolgozó, működésükben közreműködő személyek példamutatóan, sok esetben nagy áldozatvállalással végzik munkájukat, néhány esetben szinte csak az ő személyes ambíciójuknak tudható be, hogy látogatható egy-egy kiállítóhely.

Ugyanígy a látnivalók, programok is megfelelő perspektívákat nyújtanak a múzeumok fennmaradására.

A jövőre nézve feltétlenül szólni kell egy problémáról. Ez múzeumjaink megjelenése a digitális világban.

A konferencia előkészítése során – mivel az anyagi lehetőségek számunkra is szűkösek – nem volt más választás, mint a világhálón keresni a múzeumainkat, kiállítóhelyeinket.

Sajnos a helyzet tragikusnak mondható. Egy-két kivétellel a bányászati múzeumok honlapjai, és azokon a legfontosabb, például a kiállítások bemutatása, az elérhetőségek nem frissülnek, volt, ahol a megadott telefonszám egy magánlakáson csörgött ki. És ez sajnos a nagyobb múzeumokra is elmondható. Van olyan nagyobb múzeumunk, ahol az internetes oldal címlapján még a 2016-2017-es karácsonyi-újévi nyitvatartásról találhatók információk.

Ami továbbra is gondot jelent: az az anyagiak előteremtése, biztosítása, valamint a múzeumok jogi helyzete.

Amennyiben a jogi szabályozás a jövőben lehetőséget ad rá, szándékunkban áll a hazai bányászati múzeumok és kiállítóhelyek szakmai összefogásának kialakítása, tapasztalatcserék, közös programok megszervezése. Ennek érdekében megkezdtük az együttműködés kereteinek kidolgozását, amely az említett jogi szabályozással egyidejűleg léphet életbe.

Két fontos adat, ami mutatja, hogy múzeumjaink mennyire fontosak: bányászati múzeumaink 2015-ben 91 ezer, 2016-ban több mint 102 ezer látogatót fogadtak – a két év alatt az emelkedés 17%-os...

Ezúton is köszönet illeti azokat a szakembereket, kollégákat, akik ehhez hozzájárultak.

A beszámolót összeállította:

Mednyánszky Miklós 2018. december

Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged: