Bányászat és Sport gyufacímkéken


A bányászat és a sport mindig szoros kapcsolatban álltak egymással.

1960-ban mind a hazai bányászat, mind a magyar labdarúgás fénykorát érte. A labdarúgó nemzeti bajnokság első osztályában olyan nagy nevű csapatok szerepeltek, mint a Fradi, a Honvéd, az MTK vagy a Vasas - ám mellettük túlnyomó többségben voltak azok az együttesek, melyek valamely ipari nagyvállalathoz kötődtek. A kohászati üzemek (Csepel, Diósgyőr) mellett a hatvanas években hosszú-hosszú időn át az élvonalba tartozott három bányász sportegyesület, a Dorogi Bányász, a salgótarjáni SBTC és a Tatabányai Bányász csapata.

Ebben az évben a nemzeti bajnokság tiszteletére jelent meg az a sorozat, mely a labdarúgást és az ezzel kapcsolatos sportfogadást, a totójátékot volt hivatott reklámozni. Bár valljuk be, erre nem nagyon volt szükség, hiszen ebben az időben már a totó igen népszerű volt, a labdarúgó mérkőzéseket pedig több tízezren látogatták, egy-egy kettős rangadóra a Népstadion teljes egészében megtelt, ami 60-70 ezer embert jelentett...

A gyufacímke soron a 14 csapaton kívül éppen ezért a Népstadion is szerepel.

Szintén e sorozattal együtt és azonos stílusban jelent meg az a három gyufacímke, mely a biztonsági gyufa feltalálójának, Irinyi Jánosnak állít emléket - így a hazai gyufacímkék történetében e három különálló témát magába foglaló címkéket egy sorozatnak számítjuk.

A sorozat több érdekességgel is bír. Találunk benne hagyományos méretű címkét, családi gyufa címkét és felnagyított sort is.

A Népstadiont ábrázoló címke - ismereteim szerint - csak családi gyufa méretben, azaz 63x87 mm-es nagyságban került kibocsátásra.

A sportegyesületeket bemutató címkék hagyományos méretben (35x50 mm) jelentek meg, de készült belőlük nagyméretű sorozat is. Ez utóbbiak azonban nem családi gyufás dobozokra készültek, mert egyrészt nagyobbak annál (méretük 74x102 mm), másrészt az eredeti, azaz a 40 filléres árjelzés található rajtuk. Papírjuk is jóval vastagabb, mint a gyufacímkék papírjai. Ezek tehát a kis címkék felnagyított változatai, és minden bizonnyal gyűjtői célra készültek. A címkéken labdarúgó jeleneteket láthatunk, a futballcsapatok korabeli mezeibe öltözött játékosokkal, így a kis darabok sporttörténeti dokumentumoknak is tekinthetők. A képek bal oldalán elválasztott mezőben az adott csapat, klub címere látható. A bányász egyesületek címerében kivétel nélkül megjelenik a bányászjelvény.

  A sorozat történetéhez tartozik, hogy e darabok a megszületésénél - ellentétben a korábban bemutatott bányászati témájú gyufacímkékkel - nem a dorogi "Ki Mit Gyűjt?" Klub, hanem a budapesti Józsefvárosi Művelődési Ház "Irinyi János" Klubja bábáskodott. Erről a Népstadiont bemutató darab tanúskodik. Ez utóbbin egy különleges felülbélyegzést is láthatunk: a Közlekedési Gyűjtők Klubjának emblémáját.


vissza a leírásokhoz


Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged: