(bányák, bányászati létesítmények, építmények műemlékké nyilvánítása) |
Épületek, ipari létesítmények megőrzésének kétségkívül legjobb módja, ha műemlékké nyilvánítják őket. Igaz, ez megkötöttségekkel is jár, de az ezzel járó előny mindig több, mint a hátrány.
Műemlékké nyilvánítást bárki kezdeményezhet, nem csak az épület, ingatlan tulajdonosa, de kívülálló, vagy éppen egy szervezet (pl. egyesület, önkormányzat) is.
A műemléki védelem alá helyezést a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV.19) Korm.rendelet, valamint a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának
és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III.11.) MvM rendelet szabályozza.
Összefoglaló az ipari műemlékké nyilvánítás menetéről (2019.decemberi jogi szabályozásnak megfelelően)
>>>
Hazánkban jelenleg 9 db egykori bánya, bányaüzem élvez országos műemléki védelmet. Ezek a következők:
|
2013-ban került sor a dorogi Reimann-altáró bejárati építményének, 2018-ban az egykori úrkúti mangánbányának a műemlékké nyilvánítására. Jómagam mindkét eljárásban részt vettem.
I. Javaslat a dorogi Reimann-altáró bejárati építményének
A Bányászattörténeti Miniverzum sorsát, kialakításának folyamatát pedig az alábbi oldalon követhetik az érdeklődők:
2018. decemberében műemlékké nyilvánították az egykori úrkúti mangánbánya üzemi épületeit, a bánya területét.
I. Javaslat a védelem alá helyezésre
|
|
Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged: