Ipari műemlékké nyilvánítás menete

(2019. decemberi jogi szabályozásnak megfelelően)

 

2015. január 1-je óta a műemléki védelem alá helyezés (így az ipari műemlékké nyilvánítás is) kétlépcsős eljárásban történik. Az eljárás menete, módja egységes függetlenül attól, hogy az adott épület, építmény milyen műemléki kategóriába tartozik (építészeti, népi építészet, ipari, történeti kert stb.)

A lépések:

1. műemléki érték nyilvántartásba vétele (hatósági eljárással),
2. a nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánítása (miniszteri rendelettel)

 

1. A műemléki érték nyilvántartásba vétele:

A műemléki érték bekezdés szerinti nyilvántartásba vétele a nyilvántartást vezető hatóságnál kezdeményezhető a 13/2015. (III.11.) MvM rendelet 1. mellékletben meghatározott adattartalom benyújtásával.

Az alábbi adatok szükségesek:

1. Az építmény (együttes) neve(i)

2. Az építmény (együttes) helyrajzi meghatározása

2.1. Megye

2.2. Település (Budapesten a kerület is)

2.3. Cím

2.4. Helyrajzi szám(ok)

2.5. Koordináták

2.5.1. A helyszínen mért GPS (WGS84) koordináták, vagy

2.5.2. Térképről leolvasott EOV koordináták [a térkép (vetület) fajtája, a térképszelvény száma], vagy

2.5.3. Térképről leolvasott GPS (WGS84) koordináták

2.6. Földrajzi leírás (ha szükséges)

3. Rövid leírás

4. Történeti adatok

5. Az építmény (együttes) jelentősége, amely indokolja a védettséget

6. Az építmény (együttes) típusa: szakrális épület, lakóépület, középület, közlekedési építmény, ipari építmény, mezőgazdasági építmény, erődítmény, rom, temető, síremlék, történeti kert, köztéri szobor, egyéb építmény

7. Az építmény (együttes) jelenlegi funkciója

8. Javaslat a méltó, fenntartható használat módjára

9. Az építmény (együttes) állapota: kifogástalan, felújított; jó, átlagos; közepes (főként esztétikai hibákkal); pusztuló (szerkezeti károsodás nyomaival)

10. Az építmény (együttes) esetleges veszélyeztetettsége

11. Az építmény (együttes) helyi (önkormányzati) védelme; egyéb védelmek

12. A védetté nyilvánítás mennyiben szolgálja a megőrzést, fenntartást, helyreállítást, hasznosítást

13. Források, szakirodalom

14. Megjegyzés

15. A bejelentő neve, címe, aláírása

16. A bejelentés kelte

17. Mellékletek

17.1. Fényképfelvétel(ek)

17.2. Az építmény (együttes) elhelyezkedését és kiterjedést ábrázoló helyszínrajz

17.3. Egyéb mellékletek (pl. rajz, archív fénykép, irodalom)

Felhívom a figyelmet a 17.1-17.2-17.3. pontra. Fényképfelvételeket mindenképpen be kell nyújtani, ám célszerű a 17.3 pontban szereplő egyéb dokumentumok benyújtása is. Itt a legcélszerűbb a rendelet 2. melléklete szerinti értékvizsgálati dokumentációt összeállítani, ugyanis ez nagyban megkönnyíti az eljáró hatóság munkáját (és segíti a megfelelő döntés meghozatalát ebben a fázisban és a második lépésnél is).

 

 

A kezdeményezést bárki benyújthatja, ám célszerű, ha az ingatlan tulajdonosa vagy használója tesz ezt.

A nyilvántartásba vételi eljárás során a kezdeményezés beérkezésétől számított huszonegy napon belül értékvizsgálatot kell végezni, és az érték csak akkor vehető nyilvántartásba, ha elkészült az értékvizsgálati dokumentáció (ezért célszerű a fenti bekezdésben említett „előredolgozás”, azaz már egy ilyen dokumentáció benyújtása). Az értékvizsgálati dokumentáció felvételét csak szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő végezheti.

Az értékvizsgálat lefolytatása során a nyilvántartást vezető hatóság helyszíni szemlét tart, amiről értesíti az érintetteket.

 

A nyilvántartásról a hatóság közigazgatási eljárás keretében a benyújtott kezdeményezés, a helyszíni szemle és az értékvizsgálati dokumentáció (összefoglaló néven: bizonyítékok) alapján dönt.

Az eljárásra az Ákr. és az ágazati szabályok vonatkoznak.  Az eljárás határideje 60 nap. A tulajdonos, a földhivatali nyilvántartásban bejegyzett használó vagy az a cég, szervezet, személy, aki valamilyen joggal rendelkezik az ingatlanra, az eljárásban mindenképpen ügyfélnek minősül, és fellebbezési joga van.

A nyilvántartásba vételről az Ákr. szerinti hatósági határozat születik.

 

2. lépés

A nyilvántartásba került műemléki érték védetté nyilvánítására a kezdeményezést a nyilvántartást vezető hatóságnak kell benyújtani. A kezdeményezés hivatalból is indulhat. A kezdeményezéshez szintén a jogszabály melléklete szerinti adattartalommal kell benyújtani a kérelmet. Hiányosság esetén a hatóság hiánypótlásra hívja fel a kezdeményezőt, amennyiben ezt nem teszi meg, a kezdeményezést a hatóság mellőzheti (azaz megszünteti az eljárást).

A védetté nyilvánítás során a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kezdeményezés alapján gondoskodik a védetté nyilvánítás előkészítéséről illetve megtagadhatja azt.

A védetté nyilvánítás előkészítése során az örökségvédelemért felelős miniszter (jelenleg a miniszterelnökséget vezető miniszter) a 68/2018. (IV.19.) Kormányrendelet alapján védetté nyilvánítási dokumentációt készít. A műemléki értéket a nyilvántartásba vételt megelőzően a korábban is már említett értékvizsgálattal kell meghatározni.

A védett műemléki érték védettségét és jelentőségét megalapozó jellegzetességeit, alkotórészeit, tartozékait és beépített berendezési tárgyait helyszíni szemrevételezésen alapuló értékleltárban kell rögzíteni a 68/2018. (IV.19.) Kormányrendelet 5. melléklete szerinti adattartalommal.

 

Az eljárás során a nyilvántartást vezető hatóság értesíti a védetté nyilvánításra javasolt ingatlannal rendelkezni jogosultakat. Ha több mint ötven rendelkezni jogosult van, akkor az Ákr. hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Amennyiben úgy ítéli meg az eljáró, hogy szükséges az objektum ideiglenes védelem alá helyezése, akkor a nyilvántartást vezető hatóság erre vonatkozóan egyeztetést folytat le.

A védetté nyilvánítás előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság a - tizenöt napos határidő kitűzésével - kikéri az érintett nyilvántartott műemléki érték szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesterének, a fővárosban a fővárosi kerületi polgármesternek vagy a Margitsziget esetén a főpolgármesternek, valamint a nyilvántartott műemléki érték tulajdonosának vagy tulajdonosi közösségének véleményét a védetté nyilvánítással kapcsolatban.

A védetté nyilvánításról az örökségvédelemért felelős miniszter (jelenleg a miniszterelnökséget vezető miniszter) dönt rendeletben.

 

Ha egy objektum már előzőleg helyi védelem alatt áll, a fenti szabályok kissé módosulnak, egyszerűsödik az eljárás.

A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánítása tudományos előkészítésének befejezéséről a rendelet 12. § (6) bekezdése szerint értesíteni kell a rendelet az ügyfeleken kívül a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, más jogszabály alapján is védett vagy közösségi jelentőségű (Natura 2000) érték vagy terület esetében a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságokat is.

Három további fontos tudnivaló:

1.) A védetté nyilvánítást érdemes úgy előkészíteni, hogy figyelembe veszik a 68/2018. (IV.19.) Kormányrendelet 16. §-ában leírtakat:

(1) bekezdés:

„A nyilvántartott műemléki érték akkor nyilvánítható műemlékké, ha

a) az közérdekű célt szolgál,

b) a műemlékké nyilvánítás időszakában fennálló formájában

ba) hazánk történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,

bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül,

bc) sérülései észszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változtatást, amely a műemléki értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné, és

c) az értékleltár elkészült.

 

Bányák, bányajáratok esetében nagyon fontos a (2) bekezdés:

„Ha a nyilvántartott műemléki érték értékleltára vagy feltárása még nem teljes körű, a műemlékké nyilvánításra akkor kerülhet sor, ha az országos vagy kiemelkedő jelentőség a feltárt tudományos tények alapján legalább valószínűsíthető.”

 

2.) A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításakor műemléki környezetnek minősülnek

- a műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos telkek, a kapcsolódó közterületszakaszok és a közterületszakaszokkal határos ingatlanok, amelyek a Kötv. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti központi, közhiteles nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) szerepelnek, vagy a védettségről szóló döntésben ettől eltérően kijelölt ingatlanok.

A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításakor műemléki környezetnek jelölhető ki

- a nyilvántartott műemléki érték telkéhez kapcsolódó, azzal közvetlenül határos telek, továbbá

-  az előző pontban meghatározott telkek által kijelölt közterületszakasz és az ehhez kapcsolódó telkek vagy telekrészek, különösen

- amelyen az esetleges építési vagy más tevékenységek a műemlékké nyilvánítandó nyilvántartott műemléki érték állagát közvetlenül befolyásolhatják, vagy

- amelyen a műemlékké nyilvánítandó nyilvántartott műemléki érték megjelenését, értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll vagy építhető.

 

3.) A védetté nyilvánított műemlék működésére, kezelésére, átalakítására szigorú szabályok vonatkoznak, ezeket a kulturális örökségvédelmi törvény és a 68/2018. (IV.19.) Kormányrendelet 58-81. paragrafusai tartalmazzák. Megszegésük esetén komoly bírságra lehet számítani.

 

 

A vonatkozó jogszabályok:

- 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

- 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról

- 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól

 

 

 

 

Budapest, 2019. december

 

Mednyánszky Miklós

okl. bánya- és geotechnikai mérnök

műemlékvédelmi szakértő