Az "Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben"

című mű bányászati vonatkozású grafikái

 

 

Az első hazai jelentős, sokszorosított bányászati vonatkozású ábrázolásokkal nem kisebb műben találkozunk, mint a millenium tiszteletére kiadott sok kötetes "Az Osztrák-Magyar Monarchia képekben és írásban" című műben.

 

Az egész Monarchiát bemutató mű létrehozását a történelem iránt igen érdeklődő trónörökös, Rudolf kezdeményezte. A magyar rész szerkesztésére Jókai Mórt kérte fel. A szövegek megírásában és a képek megalkotásában a kor legjelesebb írói és képzőművészei vettek részt, többek között Munkácsy, Benczúr, Mednyánszky, Keleti Gusztáv, Feszty Árpád. Az egész munka 396 füzetben – majd pedig tucatnál több díszes kivitelű vaskos könyvben – jelent meg, 572 fejezettel, több mint 4500 rajzzal. A füzetek első szám 1885-ben, utolsó darabja 1901-ben hagyta el a nyomdát.

 

Ez volt a hazai bányászat történetében az első – és jó két emberöltőn át az egyetlen – alkalom, amikor a kívülálló nagyközönséget is megismertették a magyar bányászat helyszíneivel és történetével és nevezetesebb helyszíneivel.

 

A bányavidékekről szóló fejezet részletesen bemutatja a jelentősebb bányavárosokat, településeket a Felvidéken, a Szepes-Gömörben, Nógrád megyében, Erdélyben. Részletes gazdasági mutatókat is olvashatunk a leírásokban, a könyv – mint az egész sorozat is – a múltat kutatók fontos forrásművévé vált.

 

A leírások között több, a mélyben dolgozó bányászt ábrázoló képpel találkozhatunk, és néhány bányaüzem, nevezetesebb akna is bekerült az illusztrációk közé. De láthatjuk a selmeci akadémia épületeit is a képeken.

A bányászathoz kapcsolódó képeket Háry Gyula, Dörre Tivadar, Kimnach László készítette, és a kor neves fametsző művésze, Morelli Gusztáv ültette át fametszetbe.

 

 

Morelli Gusztáv Budapesten, 1848-ban született. Iskolái után Huszka Lajos debreceni mesternél tanulta a fametszés első elemeit. Innét Rusz Károly intézetébe került, 1868-ig nála dolgozik, sőt már tanítói szerepet is vállal. Ekkor kezd önállóan dolgozni, a Vasárnapi Újság című folyóirat illusztrátora lesz. Feladata a neves festőművészek képeinek fametszetbe történő átültetése. Ezt a mesterséget egészen magas színvonalra fejleszti, miközben számos tanítványt is kiképez a feladatra. Elkészíti Orbán Balázs "A székelyföld leírása" című könyv harmadik kötetének illusztrációit, s ennek nyomán kapja a megbízást az Osztrák-Magyar Monarchia című kiadvány díszes köteteinek illusztrálására. A mű magyar vonatkozású részeinek összes fametszetét őt és segítői készítik, több mint 1600 darabot számlálhatunk meg a kötetekben.

Lyka Károly így ír róla: "Ami művészi kivitelű fametszet ettől kezdve készült, az kivétel nélkül csaknem mind az ő vagy tanítványai munkája."

 

A kötetben található, mélyművelésű bányászatot bemutató metszetek előképeit Kimnach László készítette.

 

"Munkahely a bányában"

"Vasút és lokomotív Hodrusbányán"

"Megérkezés a bányából és munka a bányában"

 

Szintén Kimnach László alkotása a horusbányai bányatelep képe.

 

 

A selmecbányai akadémia épületét ábrázoló képek előképeit Háry Gyula készítette.

 

 

 

A selmecbányai magyar királyi fémkohót, a Ferenc József aknát és a verespataki Szent Kereszt tárnát bemutató rajzok Dörre Tivadar képei alapján készültek.

 

 

 

 

Hazánkban, a selmecbányai bányavidéken került kialakításra a világ első, a vizek lecsapolására szolgáló altárna-rendszere. Sok-sok éven át építették részeit, s az egész világon innen terjedt el az ilyen lecsapoló rendszerek kialakításának módozata. Erről itt olvasható részletes leírás. Nem véletlen, hogy a birodalmat bemutató műben is szerepel egy ilyen, mégpedig a nagyági Ferencz-altárna bejárata.