Tervezővállalatok, kutatóintézetek

Tervező vállalatok, kutatóintézetek

A bányászat és a kohászat olyan tevékenység, mely nem nélkülözheti sem a tudományos és szakmai kutató munkát, sem a megfelelő tervezést. Hazánk e téren élenjáró volt a régi időkben is, de a modern korokban is. A bányászattal kapcsolatos tudományos tevékenység, a különféle ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos kutatások, vizsgálatok és a szakmákhoz kapcsolódó tervezői tudás régóta jelen van a magyar műszaki életben. A bányászat, a kohászat minden korban a műszaki fejlődés egyik legfontosabb terepe volt.

Se szeri se száma azoknak a nagyszerű alkotásoknak és találmányoknak, melyeket a magyar szakemberek hoztak létre. Magyar bányában végeztek először robbantást fejtés céljából, a selmeci altárós bányaművelést az egész világ átvette tőlünk, a szén- és az olajkutatásban is világhírű szakembereink dolgoztak.

Számos kutatóintézet, intézmény és tervező vállalat működött az elmúlt 100-150 évben hazánkban. Az ő emlékük is megörökítésre került a bronzba, fémbe öntött kis alkotásokon keresztül, így jónéhányat be tudok mutatni közülük.

Magyar Állami Földtani Intézet

Az 1869-ben Magyar Állami Földtani Intézet néven alapított intézet hazánk legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. Ferenc József császár és király hagyta jóvá az alapítását. A főváros által ingyenesen rendelkezésre bocsátott Stefánia úti telken Semsey Andor nagylelkű adománya révén, Lechner Ödön tervei alapján 1898 februárjában kezdték meg az Intézet épületének építését, és rekordidő alatt felépítették. Átadására 1899 októberében került sor. Feladata a magyarországi és külföldi földtani, geofizika kutatások végzése, az energiaforrásokkal és a bányászattal kapcsolatos folyamatok vizsgálata. Az intézet ma a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat keretében működik.

Fennállásának századik, százhuszonötödik és százötvenedik évfordulójára egy-egy emlékérem ill. plakett jelent meg, az alábbiakban ezeket mutatom be.

A BÁNYATERV és a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet (KBFI)

A Bányászati Tervező Intézet (BÁNYATERV) 1952-ben alakult a Bányagépszerkesztő Iroda és a Bányatervező Iroda összevonásából. Szaktervezési profilja elsősorban a hazai szilárdásvány-bányászat létesítményeire terjedt ki, de feladatokat vállalt szinte minden nemzetgazdasági ágazatban a mezőgazdaságtól a kommunális létesítményekig.
Generálkivitelezőként az intézet elsősorban a hazai szénbányászat fejlesztéséhez biztosította a döntés-előkészítő, majd a kiviteli terveket; ezekhez tartozott a rudabányai vasércbányászat, az úrkúti mangánércbányászat, a recski mélyszinti ércesedést feltáró aknák, az istenmezei bentonitbánya, a fehérvárcsurgói üveghomokbánya, a perkupai anhidritbánya, a felnémeti és tornaszentandrási mészkőbánya, a dunabogdányi kőbánya, a Tokaj környéki kőbányák, a várpalotai és nagymányoki brikettgyári rekonstrukciók stb. generáltervezése.

A Bányászati Kutató Intézet és a Bányászati Tervező Intézet összevonásával 1979. január 1-jén alakult meg a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet (KBFI).
A korábbi, már ismertetett tervezési és kutatási profilok változatlanul megmaradtak, de nagyobb hangsúlyt kaptak a műszer- és gyártmányfejlesztési törekvések, s célul tűzték ki a bányaépítési, valamint a környezetvédelmi jellegű fővállalkozások fokozatos megszervezését, bel- és külföldön egyaránt.
A KBFI sokrétű tudományos kutató tevékenységéből – országos jelentőségüknél fogva – kiemelkedtek a bányavíz-megfigyelési, -mentesítési, -védelmi, -hasznosítási kutatások és kísérletek, amelyek az 1970-es évek elejétől (még a BKI keretében) az 1980-as évek végéig szervezetten folytak.
1991-ben megkezdődött az egyes részlegek önálló kisvállalkozássá alakulása, s 1994-ben az intézetet felszámolták.