MAGYARORSZÁGI BÁNYÁSZATI MÚZEUMOK ÉS KIÁLLÍTÓHELYEK
II. KONFERENCIÁJA
OROSZLÁNY
2019. SZEPTEMBER 26.

 

A konferenciát ebben az évben az Oroszlányi Bányászati Múzeum rendezte meg. Az előadások egy különleges helyszínen kerültek megtartásra, az egykori bányatelep gépházának első szintjén, korabeli bányagépek és berendezések között.

A házigazdák részéről Lazók Zoltán Oroszlány polgármestere üdvözölte a jelenlévőket. Részletesen ismertette a vállalat történetét, és azt, hogy miben járult hozzá a bányászat Oroszlány fejlődéséhez, mai képének kialakulásához. Külön kiemelte azt, hogy a város, lakói, vezetői fontosnak tartják a hagyományok ápolását, őrzését.

Dr. Hatala Pál az OMBKE elnöke örömét fejezte ki, hogy érződik törődés a bányász múzeumokkal és emlékhelyekkel, de sok még a feladat. Gratulált az oroszlányiaknak, hogy 60 éve sikeresen végzik, nem egyszerű körülmények között munkájukat.


Mednyánszy Miklós előadásában tájékoztatást adott arról, hogy nyilvántartásukban 43 bányász múzeum és emlékhely szerepel. 2 múzeumot alapítvány működtet, 16 egység rendelkezik múzeumi okirattal. Segíteni kívánják a múzeumokat, kiállítóhelyeket felhasználható pályázati lehetőségek ismertetésével. Bejelentette, hogy a napokban Pilisvörösváron egy bányász emlékszobát adtak át. Szólt az elmúlt egy évben felmerült problémákról és a következő időszak feladatairól. Fontosnak tartja, hogy a múzeumok, kiállítóhelyek jobb kapcsoltot építsenek ki egymással, ezt a célt szolgálja a jelen konferencia is. felvetette, hogy még mindig elég rossz a kiállítóhelyek internetes megjelenése, megjelenítése. Említést tett az évfordulókról, az oroszlányi múzeum idén megnyitásának ötvenedik, a zalaegerszegi múzeum hatvanadik évfordulóját ünnepli.


Kassai Hajnal főosztályvezető az EMMI Kultúrájáért Felelős Államtitkárság Múzeumi Főosztály, tájékoztatás adott a „Műszaki örökség programról”, melyre legutóbb 3 bányászmúzeumos pályázat érkezett. Továbbra is lesz lehetőség a „Kubinyi” programban pályázni, elsősorban kiállítások rendezésére és a közösségépítő programok megrendezésére. Szólt arról is, hogy lesznek pályázati lehetőségek, a múzeumi okirattal nem rendelkezők számára is. Alapvetőnek tartotta, hogy a múzeumok, kiállítóhelyek legyenek turisztikai desztinációk, legyenek olyan programok, amelyek vonzzák a fiatalokat, szolgálják oktatásukat, bővítsék tudásukat. Szót ejtett a soproni Központi Bányászati Múzeumról, melynek biztonságos működését a soproni önkormányzat fenntartásába tartozó Soproni Múzeumba való beolvadással gondolják. A műszaki múzeumi hálózat kiépítésének három pillére lesz, a Magyar Műszaki Múzeum, a Központi Bányászati Múzeum és a Magyar Olaj és Gázipari Múzeum. Szándékukban áll egy mindenki által használható adattár létrehozása, valamint szakterületspecifikus képzés indítása a múzeumi szakemberek részére. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a bányászati múzeumokat be kell kapcsolni a települések kulturális alapellátásába, amellett, hogy turisztikai vonzerővé válnak, a technikai és természettudományos oktatás részeivé kell tenni ezeket az intézményeket. Ehhez szükség lesz az új múzeumi technikák bevezetésére, alkalmazására is.


Tóth János igazgató az idén 50 éves Magyar Olaj és Gázipari Múzeumot mutatta be. A múzeum nem csak a szénhidrogénipar, hanem a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja. Szintén gondot jelent az anyagi források hiánya, a múzeumot a Mol és a Földgáztároló Zrt támogatja, de a két támogatás együttesen is jóval kevesebb, mint amennyi néhány évvel ezelőtt volt. A múzeumi ügyek felelőseinek címezte a felvetést, hogy hogyan lesz a soproni KBM mint városi múzeum része országos hatáskörű múzeum. Fontosnak tartotta felvetni, hogy az a kevés öntödei-kohászati múzeum, ami jelenleg van az országban, a mi múzeumi hálózatunkhoz csatlakozhasson. A MOGIM kiadásában megjelent egy térkép a hazai bányászati emlékhelyekről, javasolja ennek is a térképes internetes adatbázissá alakítását.


Bircher Erzsébet a soproni Központi Bányászati Múzeum igazgatója tájékoztatta a konferenciát, hogy folyamatban van a múzeum szervezeti átalakítása, január 31-ével a múzeum a Soproni Városi Múzeumhoz kerül. A Bányász múzeum beolvadással van remény arra, hogy a Sopron belvárosban kialakítandó múzeumi negyed patinás része legyen. Az elmúlt időszakban komoly fejlesztések valósultak meg. A múzeum anyaga felkerül egy olyan adatbázisra az interneten, amelyen bárki kereshet majd anyagokat, tárgyakat, dokumentumokat. Tájékoztatta a jelenlevőket, hamarosan befejezi aktív munkáját, s a jövőben csak szakmai felügyeleti munkákat vállal el.


A hazai bányászati múzeumi szakma két kiváló nagyságának, Bircher Erzsébet és Tóth János ez év végén nyugdíjba vonul. A jelenlevők tapssal köszönték meg munkájukat, és bíznak abban, hogy továbbra is segítik a kiállítóhelyek, múzeumok működését tudásokkal, ismereteikkel.


Bariczáné Szabó Szilvia az OMBKE idén 60 éves Helyi Szervezetét vetített képes előadással mutatta be. Előadása elején a színpadra szólította a tatabányai Rozmaringos Bányász Egyletet, akik bányász dalaikkal szokásos fergeteges sikert arattak. Az előadásban hallhattuk, hogy volt időszak, amikor az oroszlányi szervezet volt az OMBKE legnagyobb taglétszámú szervezet. (1989-ben például 575 fő). Példákat hozott fel a helyi szervezet működésére, eseményeire. Évi 6-8 előadás, hazai és külföldi programok tartoznak ezek sorába.

Felvetette többek között, hogy a fiatalságnak is példát mutatunk azzal, ha egy-egy helyi rendezvényen részt veszünk, ha helyi munkatársak, tagtársak előadásain jelen vagyunk, azt meghallgatjuk, hiszen ők mindig nagyon komolyan készülnek ezekre az eseményekre. Elmondta, hogy 2018-ban létrejött a helyi bányásztörténeti alapítvány. A szervezetük megalapította a Szent Borbála-ikon díjat, melyet minden évben az aktív tagjaik kapnak meg.


Papp Andrea vetített képes előadásában bemutatta a Rudabányai Bányászattörténeti Múzeum történetét az alakulástól napjainkig. Elmondta, hogy a város fokozott igényt tart a múzeumra, nem csak a hagyományőrzés, hanem a múzeumpedagógiai foglalkozások miatt is. A város szorgalmazza az egykori altáró megnyitásának a nagyközönség előtt, ahol kisvonattal szállíthatnák a vendégeket. Folyamatosan szerveznek időszaki kiállításokat. Értékesek a Bányászattörténeti Közlemények, amit évek óta kiadnak.


Az előadások után a résztvevők elfogyasztották az ebédet, majd az érdeklődőknek a múzeum vezetője, Mike István bemutatta a múzeumot, a jelenlegi kiállításokat, és azokat különleges berendezéseket (pl. szállítókas), amelyet a nem szakmabeli látogatóknak is bemutatnak. Külön szólt a közeljövő tervezett fejlesztéseiről is. Lehetőség volt a bányavasúton utazni, valamint fel lehetett menni a kilátóként üzemelő aknatoronyba. A résztvevők megtekintették a bányatelepen kialakított földalatti kiállítóhelyet is, ahol egy korabeli szénbánya került berendezésre. Itt a vállalkozókedvűek kipróbálhatták a csillébe történő szénlapátolást is. Eközben a szakemberek tapasztalatokat cserélhettek, megvitathatták a közös problémákat.


A konferencia jó lehetőséget adott a szakmai tapasztalatcserére, továbbá arra, hogy a jelenlévő intézmények megismerjék egymás munkáját, tapasztalataikat átadhassák egymásnak. Idén is felmerült egy olyan szervezet, érdekvédelmi csoport megalakításnak igénye, amely a bányászati múzeumok szakmai munkáját koordinálja, segíti. Szintén e szervezet feladata lehetne az itt még nem jelenlévő, de működő kiállítóhelyek, múzeumok megkeresése, összefogása, a közös munka és közös megjelenés lehetőségének biztosítása. Ebbe a folyamatba a jelenlevők közül többen az OMBKE-t javasolták bevonni

FÉNYKÉPEK A KONFERENCIÁRÓL



Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged: