MAGYARORSZÁGI BÁNYÁSZATI MÚZEUMOK ÉS KIÁLLÍTÓHELYEK
I. KONFERENCIÁJÁN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK
BUDAPEST
2018. SZEPTEMBER 14.
Simon Petra
(Dorog Város Önkormányzata)
A dorogi "Reimann Bányászattörténeti Miniverzum" kialakítása


Dorog bányászattörténetét és ipartörténeti örökségét bemutató kiállítótér épül a városközpontban.

A Reimann Bányászattörténeti Miniverzum 250 millió Ft-os vissza nem térítendő uniós pályázati támogatás segítségével valósul meg.

Dorogon a TOP-1.2.1 jelzetű 250 millió Ft-os uniós pályázati támogatásból egy országosan is egyedülálló kiállítóteret tartalmazó bányamúzeum nyithatja meg kapuit hamarosan. A Reimann¬altáró műemlékileg védett alagút bejárata mellett 2017 nyarán elkezdődtek a A Reimann Bányászattörténeti Miniverzum kialakításának előkészítő munkálatai. Jaksics László építészmérnök elkészítette a kortárs épület építészeti és kiviteli tervdokumentációt.

A tervek szerint a két galériával osztott, nagy belmagasságú, több mint 540 m2-es, 100 fő befogadására alkalmas épületben mintegy száz négyzetméteres terepmodell segítségével interaktív, autentikus környezetben jelenhet majd meg a megye, azon belül Dorog bányászattörténetét és ipartörténeti örökségét bemutató kiállítótér. A látványtér egyedüláló lesz Magyarországon, hiszen több rétegben, több dimenzióban mutatja be a várost és a város alatt húzódó bányajáratokat a vasúttal együtt.

Dorog a város arculatát, középületeit, számos lakóépületét, filozófiáját köszönheti az 1781-ben itt megtelepült bányászatnak. Jó minőségű barnaszenet hoztak a felszínre a bányászok a több tíz kilométer hosszú tárórendszerből, az ország széntermelésének 13-14%-t adva ezzel. Az 1960-as években 12000 alkalmazottja volt a vállalatnak. Az energiaszerkezet átalakítását következtében 2003 októberében zárt be az utolsó bánya Dorogon.

Az új látogatói központ építészeti alapkoncepciója, hogy ne csak foglalata, de médiuma is legyen a kiállításnak.

Ezt különleges építészeti elemekkel, a mélységérzet térszerű fokozásával, a személyszállító kas, a bányába történő leereszkedés érzékeltetésével éri el a kiállítás. A színösszeállítás is a szenet idézi antracitszürke színével. Az ipari környezetet a rozsdavörös színek jelképezik.

A kétszintes látogatóközpont emeleti, Esztergomi úti szintjén festmények, egy több mint 100 m2-es terepasztal, hangulatképek és diorámák emlékeztetnek a bányászatra. A földszinten, a Reimann-altáró bejárati szintjén VR-szemüveges jelent, hangeffektekkel kiegészített tárnafolyosó, infópont és moziterem kerül elhelyezésre. Itt kap helyet a „makettvilág” is, ahol egyedileg modellezett figurák, színpadi jelenetek és beépített kezelőpanelok segítik megismerni a bányászok egykori heroikus küzdelmét a szénért.


Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged: