MAGYARORSZÁGI BÁNYÁSZATI MÚZEUMOK ÉS KIÁLLÍTÓHELYEK
I. KONFERENCIÁJÁN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK
BUDAPEST
2018. SZEPTEMBER 14.
Tóth János
(Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum)
A magyar olaj- és gázipari múzeum története


1969. szeptember 27-én - egy évvel később, mint a Göcseji Falumúzeum - nyílt meg a Dunántúli Olajipari Múzeum szabadtéri kiállítása. Az 1970. március 26-án kelt Működési engedély már a magyar Olajipari Múzeumot nevesíti. 1991-ig az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) tartotta fenn és a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium (OGIL), majd jogutódja a Magyar Szénhidrogén-ipari Kutató-Fejlesztő Intézet (SZKFI) működtette a múzeumot. Ez volt a boldog, nyugodt időszak, mert mindig időben rendelkezésre állt a pénz a megfelelő működéshez.

1992-től az OKGT, SZKFI és a Budapest Bank Rt. (BBRT) által alapított Magyar Olajipari Múzeum (MOIM) Alapítvány működteti a múzeumot. 1995 áprilisáig a Göcseji Múzeum épületében mintegy 160m2 területen működött a múzeumi adminisztráció, az archívum, könyvtár, fotótár, stb. 1995-ben - valószínűleg a múzeumi területen egyedülállóan - a MOIM Alapítvány, vállalkozásban megvásárolta a zalaegerszegi - végelszámolással megszűnt - Alumíniumipari Gépgyár 2400 m2 területű, kettő- illetve háromszintes irodaépületét. Itt működik a múzeumi gyűjtemény, gyűjteményi adminisztráció és több gyűjteményi raktár.

A gyűjtemények (Műszaki emlék gyűjtemény, Ipar- és technikatörténeti dokumentum gyűjtemény, Történeti gyűjtemény, Adattár, Képző- és iparművészeti gyűjtemény, Természettudományi gyűjtemény, Fotó-, film- és videótár, Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény, Könyvtár) mellett itt kapott helyet a Papp Simon- és Zsigmondy Emlékszoba.

A 3 hektáros kiállítási területen 4 db 200 m2-es kiállítási épület, mintegy 100 m2 összterületű fedett szín, három konténer-kiállítás, 500 m2 raktár, 200 m2 karbantartó- és restaurátor műhely található a fúrótornyok, szivattyúk és más gépek, eszközök mellett. A szoborpark a magyar kőolaj- és földgázipar tizenhét legkiválóbb szakemberének állít emléket.

Egyedülálló kegyeleti hely is a múzeum. A Papp Simon szobor talapzata alatt 1991-ben helyeztük el Dr. Papp Simon geológus és felesége hamvait. A kiállítási terület délkeleti részén található az 1969-ben, Répcelakon felrobbant széndioxid tartály repeszdarabjaiból készült emlékmű, ahol minden évben megemlékezünk a szénhidrogéniparban műszaki balesetben elhunyt áldozatokról. A szoborparkhoz illeszkedik egy egészalakos ülő bronz Szent Borbála szobor. Bázakerettyén, Lovásziban és Vecsésen ipartörténeti kiállítást működtetünk.

Mintegy 60 db kiadványunk közül kiemelkedő a 11 db riportkötet, ipartörténeti, életrajzi, valamint Erdély és a Kárpát-medence nemesfém-, érc- és sóbányászatáról szóló könyvek. Európa második legjelentősebb olajipari múzeumában és hazánk második legjelentősebb technikai múzeumában - Zalaegerszegen - őrizzük a legnagyobb Szent Borbála gyűjteményt, a legrégebbi magyar bányászzászlót, -ruhát, -türelemüveget, más értékes relikviákkal együtt.


Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged: