Az Oroszlányi Bányászati Múzeum az egykori XVI. akna területén kezdte meg működését.

Az épületek és berendezései eredeti állapotukban mutatják be egy modern bányaüzem létesítményeit, illetve működését. A környékbeli bányák bezárása során ide gyűjtötték össze a szénmedence jellemző gépi berendezéseit és bányászati relikviáit is. A kiállítóhely 3 fő objektuma köré csoportosul a 3 részre tagolódó kiállítás.

A bejárattól balra fekvő üzemi épület falánál emlékhely fogadja a látogatót. Az itt található táblák emlékeztetnek a bányamunka veszélyeire, s a föld alatt életüket vesztett bányászokra. Az épületbe lépve az első kiállítási egységen haladhatunk végig, amely az 1937-ben megindult oroszlányi szénbányászat történetéről ad áttekintést. Itt nézhetők meg a Vértes hegységre jellemző ásványok, a geológusok és bányamérők eszközei, illetve műszerei. Bányász szerszámok, munka- és díszruhák, az 1945-ben alakult - s a bányásztelepülésekre olyannyira jellemző – fúvószenekar relikviái. Az eredeti diszpécserközpont, illetve a bányamesteri iroda berendezését is őrzi az épület.

A majki bányaüzem, azaz a XX. akna területén kialakított múzeumban szinte minden tárgy eredeti. Persze, nekünk is vannak üveg vitrineink az ásványkiállítás, vagy bányászzenekarok hangszereit bemutató részeken. Egyébként a gépek és épületek többségét igen nagy igénybevételre tervezték, víz-, ütés-, és általában úgy mindenállóak. Még a telefonkészülék is. Ezért a szabadtéren, vagy a mintabányában kiállított tárgyak közül nagyon kevés van, amit nem szabad megfogni. Felmászni is csak azért nem szabad rájuk, mert akkor le lehetne esni róluk.

Egészen különleges a ma is működő hírközlési rendszer, amelyen keresztül a múzeum területén 6 állomás érhető el.

A vendégek részére a legnagyobb élmény a működőképes bányavasút, amellyel több mint 1 km-es vonalon járhatják be a bányatelep területét. 2018-ban eddig több mint háromezren utaztak a kisvonaton.

A múzeum látogatói létszáma folyamatosan emelkedik, míg 2014-ben csak 3445 belépő volt, ez a szám 2017-ben már 4915 fő, ebben az évben pedig szeptemberig 4806 fő, azaz szinte bizonyosra vehető, hogy a tavalyi látogatószámot is túlszárnyalja.

Az oroszlányi bányászati múzeum a tavalyi év során több mint 400 millió forintos támogatást nyert el fejlesztésére.

A pályázaton elnyert összeg jelentős része infrastrukturális fejlesztésekre fordítódik, körülbelül százmillió forintból pedig látványfejlesztésekre kerül sor. A fejlesztés során elkészül egy olyan kas is, amiben a látogatók érezhetik azokat a hatásokat, amelyeket a föld alá szálláskor érezhettek a bányászok.

A fejlesztést a közelben lévő, nevezetesen a majki Kamalduli-remeteséggel együtt kívánják elvégezni, ami jó példa lehet más hasonló fejlesztések számára. A Vértes Kapuja programba illeszkedve a természeti környezet, a Vértes erdői, a történeti emlékek, azaz a Kamalduli-remeteség, és az ipartörténet, azaz a bányászati múzeum kapcsolódását kívánják létrehozni. A fejlesztés során kiemelt figyelmet kapnak a hagyományos természetjárás résztvevői, a gyalogos-, kerékpáros, és a lovasturizmus hívei. Ez utóbbiak érdekében még lóistálló is épül az új látogatóközpontban.

Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged: