Kőbányai plakettek

Phylaxia Vállalat emlékplakett

Méretek Átmérő 100-125 mm, vastagság: 10-18 mm

Anyaga Öntött bronz

Alkotója Ismeretlen

Kibocsátás éve -

Előlap Igen súlyos, vastag plakett. Az előlapon a gyár épületeinek képe, melyet szőlőlugas keretez.

Hátlap Imitált drapérián több sorban felirat: PHYLAXIA/OLTÓANYAG- ÉS/TÁPSZERTER-/MELŐ VÁLLA-/LAT. A felirat alatt szalag, bal oldalán pecsét, mely a gyár emblémáját mintázza: egymásba fonódó PS betűk, alatt az alapítás évszáma: 1912.

Publikáció
Publikálatlan

A Phylaxia Vállalat egy szomorú, a kerület életére nagy hatással lévő esemény következtében jött létre. Az 1850-es években a Szállás utca-Fertő utca-Bihari út körzetében kialakított nevezetes kőbányai sertésszállások (sertéshízlaló telepek) az 1880-as évek közepén fejét felütő sertésvész következtében tönkrementek. Míg a korábbi években, évtizedekben több százezer (volt mikor 1 millió) darab állatot szállítottak Kőbányáról a világ négy égtája felé, 1890-re mindössze 10.000 darab körül volt a sertésállomány. Ma már csak a MÁV Sertéshízlaló elnevezésű állomása őrzi ennek emlékét.
Hutyra Ferenc akadémikus, a hazai állatorvos-tudomány jeles képviselője és dr. Köves János 1907-ben hozták létre azt a laboratóriumot, mely a sertéspestis vizsgálatát és ellenszerének gyártását tűzte ki célul. Ebből alakult 1912-ben a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat, mely ma is az ország egyik vezető állatgyógyászati termékeket gyártó vállalata.

Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged:

Méretek	Átmérő 100-125 mm, vastagság: 10-18 mm
Anyaga	Öntött bronz
Alkotója	Ismeretlen
Kibocsátás éve	-
Előlap	Igen súlyos, vastag plakett. Az előlapon a gyár épületeinek képe, melyet szőlőlugas keretez.
Hátlap	Imitált drapérián több sorban felirat: PHYLAXIA/OLTÓANYAG- ÉS/TÁPSZERTER-/MELŐ VÁLLA-/LAT. A felirat alatt szalag, bal oldalán pecsét, mely a gyár emblémáját mintázza: egymásba fonódó PS betűk, alatt az alapítás évszáma: 1912.
Publikáció	Publikálatlan
	A Phylaxia Vállalat egy szomorú, a kerület életére nagy hatással lévő esemény következtében jött létre. Az 1850-es években a Szállás utca-Fertő utca-Bihari út körzetében kialakított nevezetes kőbányai sertésszállások (sertéshízlaló telepek) az 1880-as évek közepén fejét felütő sertésvész következtében tönkrementek. Míg a korábbi években, évtizedekben több százezer (volt mikor 1 millió) darab állatot szállítottak Kőbányáról a világ négy égtája felé, 1890-re mindössze 10.000 darab körül volt a sertésállomány. Ma már csak a MÁV Sertéshízlaló elnevezésű állomása őrzi ennek emlékét. Hutyra Ferenc akadémikus, a hazai állatorvos-tudomány jeles képviselője és dr. Köves János 1907-ben hozták létre azt a laboratóriumot, mely a sertéspestis vizsgálatát és ellenszerének gyártását tűzte ki célul. Ebből alakult 1912-ben a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat, mely ma is az ország egyik vezető állatgyógyászati termékeket gyártó vállalata.