A Kárpát-medencében azóta létezik bányászat, amióta csak megjelentek itt a közösségekben élő fejlett népcsoportok. A magyarországi bányatörténelem a miskolci Avas kovakőbányáitól a felvidéki bányavárosokon át a mai is üzemelő külszíni fejtésekig ível.

De vannak olyan részei a mesterségnek, melyek bár szervesen hozzátartoznak, mégsem igazán ismertek a nagyközönség előtt. Ilyen például a bányászat és a művészetek kapcsolata. Az írókat, képzőművészeket, szobrászokat már régóta izgatja a föld alatti világ, az ott dolgozó bányászok emberfeletti erőfeszítései – és a mélyben húzódó hol tágas, hol igencsak szűkös tér különlegessége, szépsége. Regényekben, grafikákon és festményeken igyekeztek megörökíteni ezeket. A érmekben, szobrokban a kisplasztikai műfaj kötöttségei ellenére is művészi módon ábrázolták a bányák és a bányászok különös világát. Kevesen tudják, hogy milyen titkokat rejt például a Budai Vár vagy Budapest X. kerülete alatt a föld mélye, vagy hogy napjainkban több tucatnyira tehető azon bányák száma, amelyekben építő- és díszítőköveket bányásznak.

A virtuális bányászati múzeum a bányásztörténelem e néhány szeletét szeretné megismertetni az érdeklődőkkel.

Mednyánszky Miklós MSc

okl. bánya- és geotechnikai mérnök, Kós Károly díjas műemlékvédelmi szakértő

a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat bányafelügyeleti főmérnöke