bányászati plakettek

Selmeci poltura (bányapénz)

Méretek Átmérő 23,1-24,8 mm, vastagsága 0,8 mm

Anyaga Vörösréz

Alkotója Ismeretlen

Kibocsátás éve ?

Előlap Nagy C és S betű egymásba fonódva. A korábbi kutatók szerint jelentése: Civitas Schemnicium (Selmec város), Szemán Attila azonban Camera Schemnicium, azaz Selmeci Kamara-ként határozta meg.

Hátlap Koronás L betű pálmalombok között

Publikáció

Gohl Ödön 90. sz.
Szemán Attila: Adatok alsó-magyarországi bányapénzeink egy csoportjához - Az Érem 1992/2.sz. 11.o.
Szemán Attila: A körmöcbányai kamara egy kimutatása a selmecbányai rézpolturákról - Az Érem 1996/2.sz. 17.o.
Ludovit Trencan: Kiegészítő adatok bányapénzeinkről - Az Érem 1985/1.sz. 28.o.
További számos, a bányapénzekkel, polturákkal foglalkozó dolgozat említi meg ezt az érmét.

Az egyik legismertebb, bányászathoz köthető régi pénzhelyettesítő eszköz. Korábban Gohl Ödön leírása alapján a kutatók bányapénzként tartották számon, ám Szemán Attila írásaiban rámutatott, hogy noha valóban egy bányavárosban, Selmecen használták, nem tartozik a klasszikus bányapénzek sorába, ugyanolyan fizetőeszköz volt, mint a többi, korabeli poltura.
Valószínűsíthető, hogy az itt bemutatott érme a forgalomból való kivonása után más célokat szolgált (szerszámos bárca, vagy számolópénz lehetett), mivel lemeze két helyen is át lett lyukasztva.

Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged:

Méretek	Átmérő 23,1-24,8 mm, vastagsága 0,8 mm
Anyaga	Vörösréz
Alkotója	Ismeretlen
Kibocsátás éve	?
Előlap	Nagy C és S betű egymásba fonódva. A korábbi kutatók szerint jelentése: Civitas Schemnicium (Selmec város), Szemán Attila azonban Camera Schemnicium, azaz Selmeci Kamara-ként határozta meg.
Hátlap	Koronás L betű pálmalombok között
Publikáció	Gohl Ödön 90. sz. Szemán Attila: Adatok alsó-magyarországi bányapénzeink egy csoportjához - Az Érem 1992/2.sz. 11.o. Szemán Attila: A körmöcbányai kamara egy kimutatása a selmecbányai rézpolturákról - Az Érem 1996/2.sz. 17.o. Ludovit Trencan: Kiegészítő adatok bányapénzeinkről - Az Érem 1985/1.sz. 28.o. További számos, a bányapénzekkel, polturákkal foglalkozó dolgozat említi meg ezt az érmét.
	Az egyik legismertebb, bányászathoz köthető régi pénzhelyettesítő eszköz. Korábban Gohl Ödön leírása alapján a kutatók bányapénzként tartották számon, ám Szemán Attila írásaiban rámutatott, hogy noha valóban egy bányavárosban, Selmecen használták, nem tartozik a klasszikus bányapénzek sorába, ugyanolyan fizetőeszköz volt, mint a többi, korabeli poltura. Valószínűsíthető, hogy az itt bemutatott érme a forgalomból való kivonása után más célokat szolgált (szerszámos bárca, vagy számolópénz lehetett), mivel lemeze két helyen is át lett lyukasztva.