bányászati plakettek

Alagútbárca

Méretek 28x28 mm, vastagsága 1,8 mm

Anyaga vörösréz

Alkotója ismeretlen

Kibocsátás éve -

Előlap Négyzetes alakú, egyoldalas dombornyomott bárca. Kiemelkedő vonalperem, a négy sarokban indamotívum. Benne kiemelkedő kettős körperem, benne íves felirat: BUDAPESTI/ALAGÚT. A mező közepén lyuk.

Hátlap -

Publikáció
A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974) A Magyar Numizmatikai Társulat évkönyve, 1973Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Alagút- és hídbárcák

A budai Várhegy alatt 1851-ben kezdték meg az alagút építését. Több szakaszban adták át a forgalomnak: 1854. március 19-től "vasár- és ünnepnapokon" már megengedték a gyalogosok átjárását, ekkor már kellett vámot fizetni Az első erre szolgáló bárcák egyszerű nyomott pléhlemezek voltak "A" betű jelzéssel. A következő évben megindult a kocsiforgalom is, ekkor már kettős kocsi és gyalogút vezetett át.
Az Alagút Társulat a munkák befejezése után, 1857. áprilisában kapta meg 50 évre szóló vámengedélyi oklevelét a kormánytól. A társulat ekkor már rendes bárcákat készített a vám lerovásához.
A bárcák között ismerünk ép és lyukkal ellátott változatot is, anyaguk réz és bronz, alakjuk kerek vagy négyszögletes, illetve ismertek oválisak is. Egyes darabjaik igen ritkán lelhetők fel, mint például az itt bemutatott négyzetes, lyukas közepű bárca is. Kezdetben az alagútbárcák is felirat nélkül készültek, ezeket "néma" alagútbárcának nevezi a szakirodalom. Csak 1866-tól jelentek meg a szöveggel ellátott változatok. A szakirodalom 12 fajta 22 változatát ismeri jelenleg.
Az alagút személyforgalma akkor csökkent, amikor megindult a duna-parti és a krisztina-városi villamosközlekedés, így már nem kellett gyalog megkerülni a Várhegyet. Az alagútvám a lánchídi vámmal egy időben, 1918-ban szűnt meg.

Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged:

Méretek	28x28 mm, vastagsága 1,8 mm
Anyaga	vörösréz
Alkotója	ismeretlen
Kibocsátás éve	-
Előlap	Négyzetes alakú, egyoldalas dombornyomott bárca. Kiemelkedő vonalperem, a négy sarokban indamotívum. Benne kiemelkedő kettős körperem, benne íves felirat: BUDAPESTI/ALAGÚT. A mező közepén lyuk.
Hátlap	-
Publikáció	A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974) A Magyar Numizmatikai Társulat évkönyve, 1973Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Alagút- és hídbárcák
	A budai Várhegy alatt 1851-ben kezdték meg az alagút építését. Több szakaszban adták át a forgalomnak: 1854. március 19-től "vasár- és ünnepnapokon" már megengedték a gyalogosok átjárását, ekkor már kellett vámot fizetni Az első erre szolgáló bárcák egyszerű nyomott pléhlemezek voltak "A" betű jelzéssel. A következő évben megindult a kocsiforgalom is, ekkor már kettős kocsi és gyalogút vezetett át. Az Alagút Társulat a munkák befejezése után, 1857. áprilisában kapta meg 50 évre szóló vámengedélyi oklevelét a kormánytól. A társulat ekkor már rendes bárcákat készített a vám lerovásához. A bárcák között ismerünk ép és lyukkal ellátott változatot is, anyaguk réz és bronz, alakjuk kerek vagy négyszögletes, illetve ismertek oválisak is. Egyes darabjaik igen ritkán lelhetők fel, mint például az itt bemutatott négyzetes, lyukas közepű bárca is. Kezdetben az alagútbárcák is felirat nélkül készültek, ezeket "néma" alagútbárcának nevezi a szakirodalom. Csak 1866-tól jelentek meg a szöveggel ellátott változatok. A szakirodalom 12 fajta 22 változatát ismeri jelenleg. Az alagút személyforgalma akkor csökkent, amikor megindult a duna-parti és a krisztina-városi villamosközlekedés, így már nem kellett gyalog megkerülni a Várhegyet. Az alagútvám a lánchídi vámmal egy időben, 1918-ban szűnt meg.