Méretek |
155 x 57 x 5,5 mm
Anyaga |
Köszörült sárgaréz |
Alkotója |
Ismeretlen
|
Kibocsátás éve |
- |
Előlap |
A hosszú téglalap formátumú plakett bal oldalán teljes magasságban az LKM egykori jelvénye. Jobb oldalán elnyújtott, íves sarkokkal képzett keretben a kohó berendezései,
épületei (öntőüst, kémények), jobb oldalon az előtérben markáns arcú kohász mellképe.
|
Hátlap |
-
| Publikáció |
Publikálatlan
|
|
A diósgyőri
kohászat alapítója az egri Fazola Henrik kovácsmester volt, aki 1765-ben telepítette első vashámorát a Szinva patak mélyen a Bükkbe nyúló völgyébe. Az első olvasztót több is követte, így 1770-ben Mária Teréziától engedélyt kapott egy vasgyár megépítésére. Az újmassai kohó - mely ma az ország egyik legfontosabb ipari műemléke - 1867-ig működött, de ekkor már - Fazola Henrik fiának, Frigyesnek a vezetésével - megkezdődtek az előkészületek egy nagyobb és korszerűbb vasmű létrehozására. Az új gyár helyét a neves bányamérnök, Péch Antal, bányászati szakíró, az OMBKE egyik alapítója jelölte ki Diósgyőr és Miskolc között a Szinva-patak mellett.
1870-ben indult meg a nagyolvasztó, rá egy évre már a hengermű három hengersora is termelt.
A diósgyőri üzemek történetéről - mely a Lenin Kohászati Művek nevet 1953-től 1990-ig viselte - itt olvashatunk részletesebben. |