A diósgyőri kohászat alapítója az egri Fazola Henrik kovácsmester volt, aki 1765-ben telepítette első vashámorát a Szinva patak mélyen a Bükkbe nyúló völgyébe. Az első olvasztót több is követte, így 1770-ben Mária Teréziától engedélyt kapott egy vasgyár megépítésére. Az újmassai kohó - mely ma az ország egyik legfontosabb ipari műemléke - 1867-ig működött, de ekkor már - Fazola Henrik fiának, Frigyesnek a vezetésével - megkezdődtek az előkészületek egy nagyobb és korszerűbb vasmű létrehozására. Az új gyár helyét a neves bányamérnök, Péch Antal, bányászati szakíró, az OMBKE egyik alapítója jelölte ki Diósgyőr és Miskolc között a Szinva-patak mellett. 1870-ben indult meg a nagyolvasztó, rá egy évre már a hengermű három hengersora is termelt.

 A diósgyőri üzemek történetéről - mely a Lenin Kohászati Művek nevet 1953-től 1990-ig viselte - itt olvashatunk részletesebben.