Méretek | Átmérő 16,5-17,3 mm, vastagsága 0,99 mm |
Anyaga | Vörösréz |
Alkotója | Ismeretlen |
Kibocsátás éve | 1698 |
Előlap | Felül vízszintes vonalkákkal díszített zárt korona, melyet erős vízszintes vonal húz át. Alatta pálmakoszorúban nagy L betű. Az L betű mellett két pont, melyek közül az egyik közvetlenül érinti a betű szárát, mintha annak kiszélesedése lenne. |
Hátlap | Keresztbe tett bányászkalapács és ék. A jelvény két oldalán évszám, elválasztva: 16 98. Az 1 és 6 szám előtt, között és után egy-egy pont. A 9 és 8 szám előtt és után egy-egy pont, közöttük a pont hiányzik.Alul S betű. |
Publikáció |
Gohl Ödön 13-30. sz. (több, kis mértékben eltérő változatot mutat be)
Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok - Rudabánya, 2009.
|
Számos változatban készült, ma már ritkán fellelhető bányapénz. Szomolnok a hét felső-magyarországi bányaváros sorában Gölnicbánya után a második volt. A XIV. századtól bányásztak itt rézércet, a XVIII. sz. közepén egy rövid ideig még bányászati iskola is működött a városban. A bemutatott érmét és társait a Gohl Ödön selmecinek tulajdonította, de a közelmúltban Szemán Attila bebizonyította, hogy mindezek a szomolnoki bányavidéken voltak használatban. Gohl a bányapénzekről szóló dolgozatában (Numizmatikai Közlöny 18-19. sz.) az érem mintegy tucatnyi változatát mutatja be (13-30. számig), közöttük 26. sz. alatt az itt bemutatottra legjobban hasonlítót is. Érdekesség, hogy Gohl előtt ismert volt, hogy a korábbi kutatók közül volt egy, aki az érméket szomolnokinak határozta meg, de ő inkább a többség álláspontját osztotta, miszerint ezek selmeci bányapénzek. Pedig az érmén szereplő S betű egyértelműen Szomolnokra utal. Gohl szerint ezeket a bányapénzeket török pénzérmék átverésével készítették - ez a vélekedés még bizonyításra vár. Szemán Attila több cikkében is foglalkozott a szomolnoki bányapénzekkel. A 2009-ben Rudabányán kiadott "Bányászattörténeti tanulmányok" című könyvében a 10/a és 10/b. sz. képeken egy, az itt látható bányapénzzel azonos érmét, "rézdénárt" mutat be, melyet a szövegben is részletesen leír. A szomolnokiként történő meghatározást az S betű jelenléte mellett a bányajelvény formájával (a kalapács és az ék elhelyezkedésével) és az előlapon található két pont meglétével is bizonyítja. Elmondja azt is, hogy ezeket az érméket minden bizonnyal Kassán verték. |