bányászati plakettek

Szomolnoki bányapénz

Méretek Átmérő 16,5-17,3 mm, vastagsága 0,99 mm

Anyaga Vörösréz

Alkotója Ismeretlen

Kibocsátás éve 1698

Előlap Felül vízszintes vonalkákkal díszített zárt korona, melyet erős vízszintes vonal húz át. Alatta pálmakoszorúban nagy L betű. Az L betű mellett két pont, melyek közül az egyik közvetlenül érinti a betű szárát, mintha annak kiszélesedése lenne.

Hátlap Keresztbe tett bányászkalapács és ék. A jelvény két oldalán évszám, elválasztva: 16 98. Az 1 és 6 szám előtt, között és után egy-egy pont. A 9 és 8 szám előtt és után egy-egy pont, közöttük a pont hiányzik.Alul S betű.

Publikáció
Gohl Ödön 13-30. sz. (több, kis mértékben eltérő változatot mutat be)
Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok - Rudabánya, 2009.

Számos változatban készült, ma már ritkán fellelhető bányapénz.
Szomolnok a hét felső-magyarországi bányaváros sorában Gölnicbánya után a második volt. A XIV. századtól bányásztak itt rézércet, a XVIII. sz. közepén egy rövid ideig még bányászati iskola is működött a városban.
A bemutatott érmét és társait a Gohl Ödön selmecinek tulajdonította, de a közelmúltban Szemán Attila bebizonyította, hogy mindezek a szomolnoki bányavidéken voltak használatban. Gohl a bányapénzekről szóló dolgozatában (Numizmatikai Közlöny 18-19. sz.) az érem mintegy tucatnyi változatát mutatja be (13-30. számig), közöttük 26. sz. alatt az itt bemutatottra legjobban hasonlítót is. Érdekesség, hogy Gohl előtt ismert volt, hogy a korábbi kutatók közül volt egy, aki az érméket szomolnokinak határozta meg, de ő inkább a többség álláspontját osztotta, miszerint ezek selmeci bányapénzek. Pedig az érmén szereplő S betű egyértelműen Szomolnokra utal. Gohl szerint ezeket a bányapénzeket török pénzérmék átverésével készítették - ez a vélekedés még bizonyításra vár.
Szemán Attila több cikkében is foglalkozott a szomolnoki bányapénzekkel. A 2009-ben Rudabányán kiadott "Bányászattörténeti tanulmányok" című könyvében a 10/a és 10/b. sz. képeken egy, az itt látható bányapénzzel azonos érmét, "rézdénárt" mutat be, melyet a szövegben is részletesen leír. A szomolnokiként történő meghatározást az S betű jelenléte mellett a bányajelvény formájával (a kalapács és az ék elhelyezkedésével) és az előlapon található két pont meglétével is bizonyítja. Elmondja azt is, hogy ezeket az érméket minden bizonnyal Kassán verték.

Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged:

Méretek	Átmérő 16,5-17,3 mm, vastagsága 0,99 mm
Anyaga	Vörösréz
Alkotója	Ismeretlen
Kibocsátás éve	1698
Előlap	Felül vízszintes vonalkákkal díszített zárt korona, melyet erős vízszintes vonal húz át. Alatta pálmakoszorúban nagy L betű. Az L betű mellett két pont, melyek közül az egyik közvetlenül érinti a betű szárát, mintha annak kiszélesedése lenne.
Hátlap	Keresztbe tett bányászkalapács és ék. A jelvény két oldalán évszám, elválasztva: 16 98. Az 1 és 6 szám előtt, között és után egy-egy pont. A 9 és 8 szám előtt és után egy-egy pont, közöttük a pont hiányzik.Alul S betű.
Publikáció	Gohl Ödön 13-30. sz. (több, kis mértékben eltérő változatot mutat be) Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok - Rudabánya, 2009.
	Számos változatban készült, ma már ritkán fellelhető bányapénz. Szomolnok a hét felső-magyarországi bányaváros sorában Gölnicbánya után a második volt. A XIV. századtól bányásztak itt rézércet, a XVIII. sz. közepén egy rövid ideig még bányászati iskola is működött a városban. A bemutatott érmét és társait a Gohl Ödön selmecinek tulajdonította, de a közelmúltban Szemán Attila bebizonyította, hogy mindezek a szomolnoki bányavidéken voltak használatban. Gohl a bányapénzekről szóló dolgozatában (Numizmatikai Közlöny 18-19. sz.) az érem mintegy tucatnyi változatát mutatja be (13-30. számig), közöttük 26. sz. alatt az itt bemutatottra legjobban hasonlítót is. Érdekesség, hogy Gohl előtt ismert volt, hogy a korábbi kutatók közül volt egy, aki az érméket szomolnokinak határozta meg, de ő inkább a többség álláspontját osztotta, miszerint ezek selmeci bányapénzek. Pedig az érmén szereplő S betű egyértelműen Szomolnokra utal. Gohl szerint ezeket a bányapénzeket török pénzérmék átverésével készítették - ez a vélekedés még bizonyításra vár. Szemán Attila több cikkében is foglalkozott a szomolnoki bányapénzekkel. A 2009-ben Rudabányán kiadott "Bányászattörténeti tanulmányok" című könyvében a 10/a és 10/b. sz. képeken egy, az itt látható bányapénzzel azonos érmét, "rézdénárt" mutat be, melyet a szövegben is részletesen leír. A szomolnokiként történő meghatározást az S betű jelenléte mellett a bányajelvény formájával (a kalapács és az ék elhelyezkedésével) és az előlapon található két pont meglétével is bizonyítja. Elmondja azt is, hogy ezeket az érméket minden bizonnyal Kassán verték.