bányászati plakettek

Diósgyőri Lenin Kohászati Művek emlékérem

Méretek Átmérője 33 mm, vastagsága 1,8 mm

Anyaga Bronz

Alkotója Ismeretlen

Kibocsátás éve 1953

Előlap Felirat körben felül: LENIN KOHÁSZATI MŰVEK EMLÉKÉREM, alul: 1953. A felirat szavai között és az évszám két oldalán egy-egy ötágú csillag. Belül kohászati létesítmények.
Az érméhez felül rövid láncon szintén bronzból készült 12 mm széles szalag csatlakozik felirattal: KOHÓ ÉS GÉPIPARI MINISZTER.

Hátlap -

Publikáció

Publikálatlan. Hasonlót mutat be Roznai I. könyvében 326. sz. alatt, de az az egykori sztálinvárosi (dunaújvárosi) Sztálin Vasmű alapításának emlékére készült 1951-ben.

A diósgyőri kohászat alapítója az egri Fazola Henrik kovácsmester volt, aki 1765-ben telepítette első vashámorát a Szinva patak mélyen a Bükkbe nyúló völgyébe. Az első olvasztót több is követte, így 1770-ben Mária Teréziától engedélyt kapott egy vasgyár megépítésére. Az újmassai kohó - mely ma az ország egyik legfontosabb ipari műemléke - 1867-ig működött, de ekkor már - Fazola Henrik fiának, Frigyesnek a vezetésével - megkezdődtek az előkészületek egy nagyobb és korszerűbb vasmű létrehozására. Az új gyár helyét a neves bányamérnök, Péch Antal, bányászati szakíró, az OMBKE egyik alapítója jelölte ki Diósgyőr és Miskolc között a Szinva-patak mellett. 1870-ben indult meg a nagyolvasztó, rá egy évre már a hengermű három hengersora is termelt.

A diósgyőri üzemek történetéről - mely a Lenin Kohászati Művek nevet 1953-től 1990-ig viselte - itt olvashatunk részletesebben.

Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged:

Méretek	Átmérője 33 mm, vastagsága 1,8 mm
Anyaga	Bronz
Alkotója	Ismeretlen
Kibocsátás éve	1953
Előlap	Felirat körben felül: LENIN KOHÁSZATI MŰVEK EMLÉKÉREM, alul: 1953. A felirat szavai között és az évszám két oldalán egy-egy ötágú csillag. Belül kohászati létesítmények. Az érméhez felül rövid láncon szintén bronzból készült 12 mm széles szalag csatlakozik felirattal: KOHÓ ÉS GÉPIPARI MINISZTER.
Hátlap	-
Publikáció	Publikálatlan. Hasonlót mutat be Roznai I. könyvében 326. sz. alatt, de az az egykori sztálinvárosi (dunaújvárosi) Sztálin Vasmű alapításának emlékére készült 1951-ben.
	A diósgyőri kohászat alapítója az egri Fazola Henrik kovácsmester volt, aki 1765-ben telepítette első vashámorát a Szinva patak mélyen a Bükkbe nyúló völgyébe. Az első olvasztót több is követte, így 1770-ben Mária Teréziától engedélyt kapott egy vasgyár megépítésére. Az újmassai kohó - mely ma az ország egyik legfontosabb ipari műemléke - 1867-ig működött, de ekkor már - Fazola Henrik fiának, Frigyesnek a vezetésével - megkezdődtek az előkészületek egy nagyobb és korszerűbb vasmű létrehozására. Az új gyár helyét a neves bányamérnök, Péch Antal, bányászati szakíró, az OMBKE egyik alapítója jelölte ki Diósgyőr és Miskolc között a Szinva-patak mellett. 1870-ben indult meg a nagyolvasztó, rá egy évre már a hengermű három hengersora is termelt. A diósgyőri üzemek történetéről - mely a Lenin Kohászati Művek nevet 1953-től 1990-ig viselte - itt olvashatunk részletesebben.