Magyarországon - és Európa nyugati felén - évszázadok óta Szent Borbálát tekintik a bányászok védőszentjének.

Borbála egy gazdag közelkeleti ember lányaként ismerkedett meg a keresztény vallással. Apja magas tornyot építettetett, abba zárta lányát, de Borbála továbbra is megtartotta hitét, sőt a toronynak három ablakot készíttetett, a Szentháromság jelképeként. Apja abbéli dühében, hogy lányát nem tudja eltéríteni hitéből, és nem akar egy pogány férfihez férjhez menni, feljelentette őt a provincia prefektusánál. Martinianus megkínoztatta, de csodák történtek, Borbála sebei éjszaka begyógyultak. Végül halálra ítélték hite miatt, a lefejezést maga az apja hajtotta végre. Őt hazafelé villám sújtotta agyon büntetésül.

Borbálát a 14 segítőszent között tartották számon. Kezében karddal és cibóriummal ábrázolják, de legtöbbször egy torony is megjelenik ábrázolásában.

Bár a középkor óta a bányászok és a tűzzel dolgozók (harangöntők, ágyúöntők, tüzérek) védőszentje, a tudósok is régóta vitatkoznak azon, mi lehet ennek oka. A legendájában szereplő és nevéhez köthető torony, vagy a villám, ami apját sújtotta agyon... nem igazán ismert.

Hazánkban a XIV-XV. században a bányavidékek vallásos ábrázolásaiban még csak mellékalakként jelenik meg a többi segítőszent között, de aztán lassan - feltehetően német hatásra - a bányászok védőszentjévé válik. A német eredet jól igazolható, s tudjuk, hogy abban az időben a bányákban jórészt németföldről ideszármazottak dolgoztak.

Szent Borbáláról, a bányászok életében betöltött szerepéről számtalan leírás, tanulmány olvasható.

Szent Borbála érmeinken.

A szent kultusza a II. világháborúig töretlen. Az új társadalmi rend minden hasonló érzelmet, mozgalmat kíméletlenül elnyomott, ezt a bányászok védőszentje sem kerülhette el. Míg a háború előtt a bányászok minden leszállás előtt Szent Borbálához imádkoztak, az ötvenes évek első felében a Szabad Nép félóra volt a kötelező felkészülés a mélyben végzett munkára.

A Szent Borbálához kapcsolható dolgok is ennek megfelelően változtak. A háború előtt számos intézmény, a bányászok önszerveződő testületei viselték nevét, melyek az 1945-1990-s évek között eltűntek. Igaz ez a hozzá köthető, őt ábrázoló műalkotásokra is. 1945 előtt szinte minden, a bányásztelepülésen létezett legalább egy Szent Borbála szobor, emlékmű, a későbbi évtizedekben ezek ritka kivétellel eltűntek. A mai is élő Bányásznap abban az időben december 4-éhez, Szent Borbála névnapjához kötődött, ekkor a bányászok nem dolgoztak, ekkor ünnepelték meg szakmájukat. Érdemes megjegyezni, hogy a régi hagyományok szerint nem is volt szabad ezen a napon dolgozni, aki mégis vétett ez ellen, azt a bánya (vagy a szent maga) megbüntette...

Természetes, hogy a XIX. századtól az bányászattal kapcsolatos érmeken és plaketteken is megjelenik a szent, több alkalmi kiadványon is szerepel neve, képe. Legjelentősebb e műfajban az Első Duna-Gőzhajózási Társaság Pécs-Bányatelepen megrendezett Szent Borbála-napi ünnepségek alkalmából kiadott éremsorozata, amely összesen 15 darabból áll (15 év eseményére emlékezve).

DGT Szent Borbála érem 1891

DGT Szent Borbála érem 1894

A II. világháborút követően 1990-ig nem találkozunk Szent Borbála ábrázolásával érmeinken, plakettjeinken.

Ám 1990 után a szent visszakerül méltó helyére a bányásztársadalom életében. Ahogy újra felállítják szobrait az országban, visszakapják az ő nevét egyes intézmények, szervezetek, több alkalommal is megjelenik a kis műalkotásokon. A rendszerváltozás utáni legjelentősebb bányász szakmai kitüntetését is - melyet az ágazati miniszter alapított - a védőszentről nevezik el.

Szent Borbála érem

Több településünkön is újra áll Szent Borbála szobra. Ezek mind a helyi közösség adakozásából, összefogásából kerültek helyükre, bizonyítva, hogy a vértanú tisztelete, a bányászok ragaszkodása hagyományaikhoz nem múlik el.

A szegedi Szent Borbála szobor avatása alkalmából készült plakett

Tatabánya várossá nyilvánításának 50. évfordulójára több érem, plakett is megjelent. Egyikük a városban 1994-ben felavatott Szent Borbála szobrot ábrázolja, míg a másik, igen kevés példányban megjelent érmen Borbála hagyományos ábrázolásával találkozhatunk.

Tatabánya 50 éves évfordulója alkalmából készült érem I.

Tatabánya 50 éves évfordulója alkalmából készült érem II.

Tatabánya 50 éves évfordulója alkalmából készült érem III.

Tatabányai Szent Borbála-szobor plakett

Tatabányán és Dorogon (ebben a két fontos bányászvárosban) kórház viseli Szent Borbála nevét. Az utóbbi fennállásának 60. évfordulóját plakett kibocsátásával köszöntötték 1982-ben. Látható, hogy sem maga a szent, sem a neve nem szerepel az alkotáson - de a helybéliek tudták, mi rejtőzik a száraz "Dorogi Kórház" név alatt..

60 éves a dorogi Szent Borbála Kórház

Bányabezárások emlékérmei, plakettjei

Uránbányászat

Búcsúzik a mecseki szénbányászat