bányászati érmek és plakettek bibliográfiája szakirodalom

A magyar bányászati és kohászati érmék és plakettek
bibliográfiája

A bányászat és a pénzverés rokon mesterségek.

Évszázadokon át a bányászat az ércek és a különféle drágakövek bányászatát jelentette, a szenet csak jó 300 éve kutatja az ember. Nem véletlen hát, hogy minden korban és minden birodalomban a pénz előállítása azokhoz a területekhez kötődött, ahol magát a pénzveréshez szükséges ércet bányászták és feldolgozták. A magyar pénzverés otthonai évszázadokon át a bányavárosok Körmöcbánya, Nagybánya, Szomolnok, Selmec voltak.

Így adódott, hogy a bányászat múltja és jelene az éremművészetben - és testvérében, a plakettművészetben - hosszú-hosszú ideje jelen van.

Az egész világon nagy múltja van ezeknek a kisplasztikáknak, s ez különösen érvényes hazánkra.

A világ első bányászati akadémiája, a több mint 100 éves múltra visszatekintő bányászati és kohászati egyesület, a számos magyarországi bányaüzem rendre bocsátotta ki különféle érméit, plakettjeit - bronzba, ezüstbe öntve ezáltal hagyományait, fontos eseményeit. A hol mesterien kialakított, hol egyszerűségüknél fogva megragadó kisplasztikák nem csak emléket állítanak fontos eseményeknek, de megőrzik azokat a bányász-kohász emlékeket, melyek sajnos napjainkra egy inkább elveszni látszanak.

Az egyik legősibb mesterséggel összefüggő alkotásoknak több mint egy évszázada létezik szakirodalma is hazánkban Tény, hogy szinte lehetetlen az összes ilyen tárgyú alkotás felmérése - noha történt rá kísérlet - mert mindig kerülnek elő újabb és újabb darabok.

Már a XIX. században a témába vágó kiadványokban megjelentek a bányászattal kapcsolatos érmék, plakettek. Weszerle József, neves numizmatikus első ízben 1873-ban megjelent katalógusában jó tucatnyi bányászathoz köthető emléket találunk. Nevezetes mű Gohl Ödönnek a Numizmatikai Közlöny 1920-as évfolyamában megjelent, a bányapénzeket bemutató tanulmánya.

Az 1950-es évek végétől a Numizmatikai Társulat sorozatában folyamatosan jelennek meg az egyes korok érméit, pénzeit bemutató kis kiadványok, melyek közül számosban találkozunk olyan érmékkel, melyek a szakmához kapcsolódnak.

Azonban az első, kifejezetten a bányászattal-kohászattal összefüggő plaketteket, érmeket bemutató katalógusra azonban az 1970-es évek végéig kell várni. Ekkor három olyan kiállítás is megrendezésre kerül, melyek letették a későbbi gyűjtések és rendszerezések alapjait. A kiállítások megszervezése annak a Roznai Istvánnak köszönhető, aki ezzel a tevékenységével a legtöbbet tette a hazai bányászati-kohászati kisplasztikák megismertetése érdekében.

Az első olyan katalógus, mely a témába vágó műalkotásokat bemutatta, az 1978. május 18-án és 21-én Tatabányán megrendezésre került bányászati éremkiállítás alkalmából készült el. A kiállítás megszervezése és a katalógus megjelentetése Roznai érdeme. Az ő gyűjteményének darabjai (összesen 110 műalkotás) kerültek kiállításra, melyek - a katalógusban olvasható információ szerint - ekkor már a Komárom megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti múzeum tulajdona volt.

A következő hasonló kiállításra 1979-ben került sor, amikor a bányászati érmek mellett katonai és polgári kitüntetések, valamint a Tatabányához köthető plakettek, emlékérmek is bemutatásra kerültek. E kiállításon Földes Zoltán, Szám János és Roznai István gyűjteménye került bemutatásra. Az előző évi kiállítással szemben itt csak 100 darab bányászati érmet és plakettet láthattak az érdeklődők, azonban egyedülállóan ezen a kiállításon (és a katalógusban) bemutatásra került az akkor ismert, II. világháború után adományozott összes bányászati kitüntetés. Köztük olyan ritkaságok is, mint a tatabányai bányamentő plakettek.

E két kiállítás katalógusa felbecsülhetetlen értékű kordokumentum. Ezúton is köszönetet mondok Ádám Jánosnak, aki egy-egy példányt rendelkezemre bocsátott belőlük.

A bányászati és kohászati érmék és plakettekről szóló szakirodalom legjelentősebb darabja Roznai István 1983-ban megjelent könyve (Magyar bányászati és kohászati érmék 1526-1982 - kiadó: OMBKE), mely több mint 350 bányászati és kohászati tárgyú érme, plakett, jelvény leírását tartalmazza. A kis könyv napjainkig a legteljesebb tükrét adja a tárgynak, bár ma már nehezen beszerezhető.

A könyv előzményei a fent ismertetett kiállítási katalógusok voltak. Azokban is, és e könyvben is a szerző kéri az olvasót, a bányász-kohász társadalmat, hogy segítsék őt az ilyen tárgyú plakettek, érmek, emlékérmek összegyűjtésében, dokumentálásában.

Másik fontos ilyen kiadvány a Zalaegerszegen található Magyar Olajipari Múzeum által a 2000-es évek elején megjelent "Kőolaj- és földgázipari emlékérmek és plakettek" című kiadványa, melynek kiadását az OMBKE támogatta. A könyv nem csak az olajbányászattal kapcsolatos alkotásokat mutatja be, hanem a bányászat, a bányászati oktatás, és a társ-szakmák hasonló műveit is. Fontos erénye, hogy a Roznai féle könyv megjelenése után keletkezett érméket, plakettek is megismerhetjük belőle, és emellett tájékoztat a különféle jutalomérmek, emlékérmek adományozásának történetéről is.

*

A hazai bányászati numizmatikai szakirodalom igen jelentős darabjai Raýman János tanulmányai és könyvei, amelyek pécsi és baranyai bányászathoz kapcsolódó érmékről, plakettekről és jelvényekről szólnak. Ezek közül is kiemelkedik a "Bányászatról az érmek nyelvén - a pécsi és baranyai bányászat érmei és jelvényei" című könyve, amely több mint kétszáz, a térség bányászatához kapcsolódó darabot mutat be, ír le részletesen - köztük sok olyat, amely máshol még soha nem került publikálásra.

*

Kicsiny, de jelentős kiadványok azok a miniatűr könyvek, melyek az 1970-es, 80-as években jelentek meg javarészt a "Péch Antal" Miniatűrkönyv Klub kiadásában. Az egykori Nehézipari Műszaki Egyetem által, a Herendi Porcelángyár vagy a Selmeci Akadémia által kibocsátott érmekről készült könyvek számos, a bányászathoz kapcsolódó érme és plakett leírását tartalmazza.

Természetesen a bányászat történetéről szóló szakirodalom sem kerüli meg az érmek, plakettek témáját. Az OMBKE kiadásában 2001-ben megjelent "A magyar bányászat évezredes története" című sorozat III. kötetében Káplánné Juhász Márta és Schudich Anna mutat be több mint 140 darab bányászati vonatkozású érmet és plakettet. A hazai numizmatikával foglalkozó szervezetek (Magyar Numizmatikai Társaság, Magyar Érmegyűjtők Egyesülete), valamint a bányászati szakmai szervezetek (OMBKE) különféle periodikái, kiadványai rendszeresen tudósítanak bányászati tárgyú érmekről, plakettekről, kisplasztikákról.

A bányászati érmek különleges műfajának számítanak a különféle pénzhelyettesítő eszközök, az úgynevezett bányapénzek és bárcák, zsetonok. A XVI. század közepétől egészen az 1950-es évekig fellelhetők ezek a Kárpát-medence bányászatában, ennek megfelelően a hazai bányászati és numizmatikai szakirodalomban is számos mű foglalkozik velük.

Az első és sokáig alapvető műnek számító ezekről szóló írás az akkor már 18. évfolyamát élő Numizmatikai Közlönyben jelent meg Gohl Ödön tollából. Gohl egyenként számba vette és leírta az akkor ismert bányapénzeket, polturákat, részletesen beszámol történetükről.

Az elmúlt évtizedekben több tucatnyi cikk, leírás jelent a különféle bányapénzekről, zsetonokról. Összefoglalásukként 2008-ban magánkiadásban látott napvilágot Szemán Attila és Kiss Gábor német nyelvű, több mint 500 oldalas műve, mely a nemzetközi viszonylatban is a legteljesebb és legjobb alkotás e témakörben. A szerzők bemutatják a bányapénzek, a különféle bányászattal és kohászattal összefüggő bárcák, zsetonok történetét, katalogizálták az összes fellelhető darabot és ezeket részletesen, fényképekkel kísérve leírják. A könyv érdeme, hogy az egyes darabok bemutatásának irodalmi és tárgyi forrásáról fellelési helyéről is részletes kimutatást adnak, és elvégezték a Gohl-féle katalógussal való összehasonlítást is.

Tudomásom szerint semelyik más országban nem jelent meg ilyen részletes katalógus e tárgykörben. Ehhez persze tudni kell, hogy Magyarország a bányapénzek kibocsátásában élenjárt hosszú ideig, talán nincs is más olyan ország a Földön, ahol ennyiféle és ilyen nagy mennyiségű bányapénz forgalomba került volna.

Érdemes megjegyezni, hogy míg a bányászattal kapcsolatos érmeknek, plaketteknek viszonylag nagy irodalma van, a testvérszakmával, a kohászattal (és öntészettel) kapcsolatban – kutatásaim szerint – mai napig nem jelent meg olyan alkotás, amely bemutatná a hasonló műalkotásokat. Pedig tény, hogy az egykori üzemekben, gyárakban nagyon nagy számban készültek ilyen emléktárgyak, plakettek, hiszen az ott dolgozó szakmunkások, mérnökök jártasak voltak e darabok előállításában. Maguknak a bányászati érmeknek is nagy része ezekben a műhelyekben készültek, s igen sokáig a bányász és a fémfeldolgozó szakma egynek számított. Üdítő kivételnek számít Asztalos Andrásnénak, a Berán Lajos Dunaújvárosi Éremgyűjtők Köre vezetőjének 2011-ben megjelent könyve, mely a városhoz és elődeihez (Dunapenteléhez, Sztálinvároshoz) kapcsolódó érmeket mutatja be.

Remélem az alábbi bibliográfiát haszonnal fogják olvasni azok, akik e téma iránt érdeklődnek.

Rövidítések:: AÉ = Az érem; BK = Bányászattörténeti Közlemények – Rudabánya; BKL = Bányászati és Kohászati Lapok – az OMBKE folyóirata; ÉL = Éremtani Lapok – Nagykovácsi, magánkiadás; NK = Numizmatikai Közlöny – a Magyar Numizmatikai Társulat periodikája; PD = Pécsi Dénár – a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Baranya Megyei Szervezetének folyóirata

I. Általános művek

1. Asztalos Andrásné: Dunaújváros numizmatikai emlékei 1950-2010 = Dunaújváros Szerzői kiadás 2011. 145 oldal
2. Balogh Béla – Oszóczki Kálmán: Bányászat és pénzverés a Gutin alatt = Miskolc-Rudabánya 2001. oldal: A könyv részletesen bemutatja a nagybánya bányászatot és az ott folyó ércfeldolgozási, pénzverési munkálatokat a kezdetektől a XIX. század végéig. Egyedülálló korabeli dokumentumokkal tárja az olvasó elé a bányavállalatok, pénzverők, öntödék életét, felszereltségét.
3. Dallos Ferencné: Kőolaj- és földgázipari emlékérmek és plakettek = Zalaegerszeg 2000, OMBKE, Magyar Olajipari Múzeum: Több mint 300 darab bányászattal és a társtudományokkal (pl. geológia, hidrológia) kapcsolatos érem, plakett katalógusa, mely kiegészül az OMBKE kitüntetéseinek leírásával valamint a Péch Antal Miniatűrkönyv Gyűjtők Köre könyveivel.
4. Dallos Ferencné: Bányászat miniatűr könyvekben = Budapest 2009, OMBKE, Magyar Olajipari Múzeum: A bányászattal kapcsolatos miniatűrkönyvek katalógusa. 80 könyv 120 változatát mutatja be, melyek közül több mint 85 címlapján különféle plakettek találhatók.
5. dr. Földes János: Numizmatika miniatűr könyvekben = PD 2002/3. sz. 7-8 o.
6. Hadobás Pál.: 70 éves a Wahlner Aladár emlékérem = ÉL 54/1999. sz.
7. Dr. Horváth Zoltán.: Érmeink – a Nehézipari Műszaki Egyetem érmei = Péch Antal Miniatűrkönyv Gyűjtők Klubja, 1985: A Nehézipari Műszaki Egyetem és elődei, valamint az 1980-as években más településeken található egységei által kibocsátott érmék és plakettek részletes leírása.
8. Jakóby László: Egyesületünk érmei, plakettjei és egyéb emlékei = BKL 1958/2-3. sz. 190-195.o.
9. Juhász László:Numizmatikai emlékek Salgótarjánból = ÉL 54/1999 3-6. o.
10. Káplánné Juhász Márta és Schudich Anna: Bányászati érmek és plakettek = In. MBÉT III. kötet, Budapest 2001. OMBKE kiadása: 145 db bányászattal kapcsolatos érme és plakett szakszerű bemutatása, valamint rövid történeti áttekintés kibocsátásuk körülményeiről.
11. Martos Ferenc: A Péch Antal emlékérem = BKL 1965/1. sz. 70.o.
12. N.N.: Kitüntetett bányász és kohász szakembereink az elmúlt 117 évben 1892-2009 = BKL 2010/4. sz. 74. o.: Az OMBKE fennállása óta adományozott kitüntetések statisztikája.
13. N.N.: Szent Borbála éremmel kitüntetett egyesületi tagok (1993-2002) = BKL 2002. Különszám 82-83.o.
14. Péch Antal: Alsó-magyarország bányamívelésének története = Budapest 1887.: Az alsó-magyarországi bányavárosok és bányászat története, melyben több ízben is utalást, leírást találunk a különféle bányapénzekre.
15. Dr. Pilissy Lajos: Az OMBKE egyesületi kitüntetésben részesített tagjainak betűrendes jegyzéke szakosztályonként (1949–2002) = BKL Kőolaj 2002. 65-80. o.
16. Pohl Artúr: Hunyadi Mátyás birodalmának ezüstpénzei = Budapest 1972, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete kiadása.: A katalógus bemutatja – többek közt – a körmöci és nagybányai pénzverés történetét Mátyás király uralkodása alatt. Mindkét pénzverőhely a bányászathoz kötődik, évszázadokon át készültek itt a magyar forgalmi pénzek. Részletes katalógust közöl a nagy király által kibocsájtott ezüstpénzekről, igazítva a korábbi pénz- és éremkatalógusokhoz.
17. Rayman János: Szent Borbála, a bányászok patrónusa = PD 2003/12. sz. 4-5. o.
18. Rayman János: 100 éve történt (Pénzhamisító bányászok Pakson) = PD 2008/9. sz. 3. o.
19. Rayman János: Könyvismertetés: Dunaújváros numizmatikai emlékei 1950-2010 = PD 2011/10. sz. 5. o.
20. Ráth György: Az érem = In. A magyar iparművészet, Budapest 1902, Atheneum kiadása 65-307. o.: Az első átfogó hazai könyv az érem- és plakettművészetről. Számos bányászattal kapcsolatos darab kerül leírásra és bemutatásra a XIX. század előtti időszakból.
21. Roznai István: Bányászati vonatkozású érmek = A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve, Budapest, 1973. 85-106. oldal.: A cikkben a szerző több mint 80 bányászati és kohászati vonatkozású érmet, plakettet mutat be – viszonylag kevés fotóval.
22. Roznai István: Bányászati éremkiállítás = Tatabánya, 1975.
23. Roznai István: Magyar bányászati és kohászati érmék 1526-1982 = Budapest 1983. OMBKE kiadása: Több mint 300 műtárgy bemutatása. A bányászati és kohászati tárgyú érmek és plakettek meghatározásának alapműve.
24. Süle Tamás: „Jószerencsét” = PD 2006/6. sz. 5. o.
25. Széles Lajosné: Az oroszlányi Bányászati Múzeum érem- és plakettgyűjteménye = Oroszlány, 1982.: Az oroszlányi múzeumban 48 darab – elsősorban a településhez kapcsolódó – érme és plakett bemutatása. Összesen 48 darab érme ismerhető meg a kiadványból, köztük több ritkaságszámba menő darab.
26. Dr. Unger Emil: Magyar Éremhatározó I-III. = Budapest, 1978.: A magyar forgalmi pénzek határozója Szent István korától az 1970-es évekig. A könyvben az magyar pénzverés teljes története megismerhető az érmék bemutatása által. Mint az azzal foglalkozók előtt ismert, a pénzverés évszázadokon át a bányászathoz kapcsolódott. Két fő központja Körmöcbánya és Nagybánya volt, a katalógusban megismerhetjük az összes itt vert érméket.
27. Weszerle József hátrahagyott érmészeti táblái = Pest 1873,1911
28. Bányászati éremkiállítás katalógusa = Tatabánya 1978. május
29. Katonai, polgári és bányászati kitüntetések kiállítása = Tatabánya 1979
30. Raýman János-Hágen József: Az éremgyűjtés története Pécsett és Baranyában = Pécs, 2010
31. Raýman János: Bányászatról az érmek nyelvén - a pécsi és baranyai bányászat érmei és jelvényei = Pécs, 2014

II. Bányapénzek

1. Gohl Ödön: A magyar bányapénzek. = NK 18-19. sz. (1919-1920) 15. p.
2. Gohl Ödön: Bányapénzek. Pótlék Wanth bánya = NK 23-24. sz. (1926) 38. o.
3. Huszár Lajos: Régi magyar emlékérmek katalógusa I. Történeti érmek, 2. Újkor = Budapest, 1973. Magyar Éremgyűjtők Egyesületének kiadása.: A katalógus több, II. és III. Ferdinánd korabeli bányapénz és zseton leírását tartalmazza.
4. Huszár Lajos: A régi magyar emlékérmek katalógusa a legrégibb időktől 1850-ig I. Történeti érmek 2. Újkor (1526-1657) Bp. 1973.
5. Istvánffy György:Egy felsőbányai bányapénz változata = ÉL 64/2000. sz. 12. o.
6. Kiss Gábor: Ismeretlen nagybányai bányapénz = AÉ 2002/1. sz. 39. o.: Egy olyan bányapénz leírása, mely a Gohl Ö. által a 144. sz. bemutatotthoz hasonló, ám a hátlap ábrájának képe ahhoz képest fordított.
7. Rayman János: Könyvismertetés Szemán Attila-Kiss Gábor: Bergmüznen Ungarn und Siebenbürgen (1548-1947) = PD 2009/1 sz. 6. o.
8. Soós Ferenc: Gerard Lisbona kamaraispán Nagybányán a XVII. század elején. = NK 98-99. sz. (1999/2000) 127-130. oldal: A leghíresebb – és leghírhedtebb – kamaraispán és az általa veretett bányapénzek története.
9. Szemán Attila: Tiszolczi bányapénzünk. = ÉL 33/1995. sz. 7-9. o.
10. Szemán Attila: Két ritka úrvölgyi bányapénzünk. = AÉ 2005/1. sz. 15-21.o.: Két, korábban máshová sorolt bányapénz bemutatása, besorolása az úrvölgyi bányapénzek közé az azokon szereplő motívumok (címerek stb.) alapján.
11. Szemán Attila: Úrvölgyi bányapénzeink = BK. 2011. 1. sz. 15-45. o.: A Besztercebánya mellett található Úrvölgy bányapénzeiről. Korabeli dokumentumok alapján a szerző bizonyítja, hogy a korábban besztercei bányapénzként besorolt darabok Úrvölgyről származnak, illetve ott kerültek felhasználásra. Kb. két tucatnyi fotón mutatja be az érintett bányapénzeket.
12. Szemán Attila: Legkorábbi magyarországi bányapénzeink = NK 100-101. sz. (1999-2000) 89-96. o.: A hazai bányapénzek számbavétele az első – 1548-ban kibocsátott szomolnoki – darabtól. Ez a legteljesebb hazai tanulmány, mely részletesen összefoglalja és bizonyítja, melyek voltak a legelső magyar bányapénzek.
13. Szemán Attila: Szomolnoki bányapénzeink egy csoportja. = NK 94-95. sz. (1995-1996) 63-73. o.
14. Szemán Attila: Adatok alsó-magyarországi bányapénzeink egy csoportjához. = AÉ 1992/2. sz. 11-14. o.
15. Szemán Attila: Közöletlen selmecbányai bányapénzek a Központi Bányászati Múzeum gyűjteményében. = NK 90-91. sz. (1991-1992) 159-162. o.
16. Szemán Attila: Bányapénzek, réz váltópénzek, szükségpénzek a XVII. század második felétől a XVIII. század elejéig = in: Múltunk építőkövei, Székesfehérvár, 2001. 123-147. o.
17. Szemán Attila: Táblapénz vagy táblaréz? = ÉL 79/2003. sz. 17-19. o.
18. Szemán Attila: Aligha bányapénz = ÉL 91/2005. sz. 10-15. o.
19. Szemán Attila: Szomolnoki bányapénzeink = BK Rudabánya, 2006. 1. sz. 15-45. o.
20. Szemán Attila: A körmöcbányai kamara egy kimutatása a selmecbányai rézpolturákról 1703-ból = AÉ 1996/2. sz. 17-21. o.: A selmecbányai rézpolturák verésének bemutatása, pontos darabszámokkal, adatokkal
21. Szemán Attila: Közöletlen bányapénzek a KBM gyűjteményében = NK 90-91. sz. (1991-1992) 159-162. o.
22. Szemán Attila: Az erdélyi Bánya R.T. bányapénzeiről = ÉL 88/2004. sz. 18-19. o.
23. Szemán Attila: A selmecbányai rézpolturák (ún. vörös polturák ) ellenjegyeiről = AÉ 1993/2. sz. 30-36. o.
24. Szemán Attila: Bányapénzeink szerepe a bányagazdaságban = BKL 1996/5. sz. 483-488.o.
25. Szemán Attila-Kiss Gábor: Bergmüznen Ungarn und Siebenbürgen (1548-1947) szerzői kiadás 2008.: Több mint 500 oldalas katalógus a magyarországi bányapénzek, bárcák teljes körű ismertetésével. Német nyelvű.
26. Takáts Sándor: A rézpénz mint országos csapás 1703-ban = Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 10 (1903) 66-67.o.
27. L. Trencan: Bányapénzekről = A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve 1979. 43-51. o.: A bányapénzek kibocsátásáról, illetve a Szlovákiában újonnan előkerült bányapénzekről tartott 1979. szeptemberi előadás szövege.
28. L. Trencan: Kiegészítő adatok bányapénzekről = AÉ 1985/1. sz. 28-32. o.: Tíznél több érme, valamint a világon egyedülálló, a felső-magyarországi bányavárosokban használt, jávorfából készült bányapénzek bemutatása.
29. L. Trencan: A ligetbányai bányapénzek = AÉ 1978/2. sz. 15.o.: A szerző a címben eltévesztette a helységnevet, helyesen: Libetbánya
30. L. Trencán: A kassai CM jelű 1698-ban vert rézpolturákról = AÉ 1988/1. sz. 26-29.o.
31. Tóth József - Zombori Lajos: Pécsi bányapénz a múlt századból = BKL 4/1989. 261-262. o.

III. Bárcák, zsetonok, személyi érmek

1. Gergely T. : Komlói élelmezési bárca = PD 3/2004 sz. 3. o.
2. Huszár Zoltán: Adatok a Dunagőzhajózási Társaság /DGT/ Pécs környéki bányatelepeinek élelemtárairól. /1896-1939./ = A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1998. 199-213.
3. Istvánffy György: A gyetyánligeti vasgyár egy koronása = ÉL 92/2005. sz. 15. o.
4. Istvánffy György: A perecesi bányatelep vendéglőjének bárcái = ÉL 73/2002. sz. 15-16.o.
5. Istvánffy György - Szekeres Árpád: A Diósgyőri M.Kir. Állami Vas- és Acélgyár és Kőszénbánya Alkalmazottai Szövetkezetének ellátási bárcái = ÉL 94/2005. sz. 16-21. o.
6. Istvánffy György: Az ormospuszta-bányetelepi vendéglő bárcái = ÉL 78/2003. sz. 13-14.o.
7. Istvánffy György: A királdi bányatelep italmérésének borbárcája = ÉL 95/2006. sz. 8.o.
8. Istvánffy György: Bányászati vonatkozású bárcák Erdélyből = ÉL 88/2004. sz. 8.o.
9. Juhász László: Numizmatikai emlékek Salgótarjánból = ÉL 54/1999. sz. 3. o.: A salgótarjáni élelmezési bárcák leírása
10. Jurkovich Emil: Wenger János zsetónja. = NK 21-22. sz. (1922-23). 27-28. o.
11. Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Magyar híd- és alagútbárcák = A Közlekedési Múzeum évkönyve II. 1974. 277-283.o.
12. Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Alagútvám és alagútbárcák. 120 éves a budai alagút forgalma = Városi Közlekedés 14 (1974) 237-238.o.
13. Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Alagút- és hídbárcák = A Magyar Numizmatikai Társulat évkönyve 1973. 55-61 oldal.: A cikk részletesen bemutatja a Lánchíd és a budavári alagút 1851-től használatos átkelőbárcáit.
14. Pávó Elemér: A Borsodi Bányatársulat (1880-1926) rudabányai ellátási bárcái = AÉ 1957/7 sz. 97-99. o.
15. Pávó Elemér: Diósgyőr Vasgyári Fogyasztási Szövetkezet bárcái 1884-1920 = AÉ 1958/8. sz. 12-13. o.
16. Raýman János: Elszámoló bárca használata a pécsi székesegyházi szénbányánál = ÉL 86/2004. sz. 23-24. o.
17. Raýman János: A mohácsi DGT bárcák = AÉ 2000/1. sz. 11-13. o.
18. Raýman János: A Duna-gőzhajózási Társaság értékjeles bárcái = PD 2009/7. sz. 2-3. o.
19. Szepessy Géza: Bányász zsetonok 1945-1963 esztendőkből Dorogon = AÉ 1964/27-28. sz. 130-132. o.
20. Szigeti István: Régi körmöcbányai személyi érmek= AÉ 1940./9. sz. 7-22. o.: A körmöcbányai kamarai tisztviselők, bányapolgárok és más előkelőségek érmei 1525-től 1656-ig. Több mint 80 darab érme, az azokon szereplő személyek bemutatása számos rajzzal, ábrával.
21. Zombori Lajos: A magyar bárcák osztályozása = NK 90-91. sz. (1992) 187-194. o.
22. Zombori Lajos: A magyar bányapénzek és bárcák irodalma = Budapest 2000. szerzői kiadás: Több mint 300 olyan cikk, könyv, kiadvány katalógusa, mely a bárcákkal és a bányapénzekkel foglalkozik.
23. Raýman János: A Szent Borbála tisztelet pécsi emlékei és érmei = Éremtani Lapok 2012.október, december

IV. Alkotók, műhelyek, alkotások

1. Faller Jenő: A Mikoviny Sámuel emlékérem gipsz-mintája = A soproni Központi Bányászati Múzeum Kalauza 19. o . Budapest 1959. A Bányászati Kutató Intézet kiadása
2. Gergely Tibor: Bányamentő szolgálati érmek porcelánból = PD 2010/10. sz. 4-6. o.
3. Gosztonyi József: Boldogfai Farkas Sándor éremművészete = AÉ 1990/1. sz. 29-40. oldal.: A művész alkotásainak, közöttük 5 db, a bányászattal illetve társtudományaival kapcsolatos plakett, érme bemutatása.
4. Gosztonyi József: Kiss Nagy András érmei = AÉ 1996/1 és 1996/2. sz.: A művész alkotásai, köztük a geológiához, földtudományokhoz kapcsolódó kitüntetés, az Eötvös Lóránd-díj leírása.
5. Hadobás Pál: Hetven éves a Wahlner Aladár emlékérem ÉL 54/1999. sz. 13-16. o.
6. Dr. Horváth Zoltán: Érmeink. Minikönyv. = Péch Antal Miniatűrkönyv Gyűjtők Klubja 1985. 175 oldal: A Nehézipari Műszaki Egyetem által kibocsátott érmek és plakettek részletes katalógusa. Az egyes darabok leírása mellett részletesen bemutatja azok keletkezésének körülményeit a Mária Terézia-féle jutalomérméktől a különféle miskolci egyetemi tanszékek által kibocsátott érmékig. Külön szól azokról a darabokról is, melyek az egykori Nehézipari Műszaki Egyetemnek az 1980-as években különféle, más városokban található egységei bocsátottak ki ( Dunaújváros, Kazincbarcika). A könyv megjelent bronz és ezüst plakettel és plakett nélküli borítóval is. Az ezüstplaketteket az Állami Pénzverő készítette 835-ös finomságú ezüstből
7. Jármai Ervin: R. Kiss Lenke bányászati érmei. Minikönyv = Péch Antal Miniatűrkönyv Gyűjtők Klubja 1983. 198 oldal: A könyv a szobrászművésznő bányászattal kapcsolatos alkotásait mutatja be a 80-as évek közepéig. Címlapján R.Kiss Lenke egyik legszebb plakettjének miniatűr változata látható.
8. Jármai Ervin: Bányászat a herendi porcelánművészetben. Minikönyv. = Péch Antal Miniatűrkönyv Gyűjtők Klubja 1985. 77 oldal: A könyv részletesen bemutatja a Herendi Porcelángyárban készült bányászati alkotásokat, köztük a különféle alkalmakból készült plaketteket és azok alkotóit is.
9. Lyka Károly: Berán Lajos in.: Szobrászatunk a századfordulón 1896-1914. 75. o. Budapest 1954. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
10. Lyka Károly: Gerl Károly in.: Szobrászatunk a századfordulón 1896-1914. 75. o. Budapest 1954. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
11. Molnár József: Bányász Szolgálati Érdemérem. = AÉ 1995/1. sz. 25-34. o.
12. OMBKE: Wahlner Aladár emlékérem alapítási és adományozási szabályzata = BKL 1927. 1. sz. 1. o.
13. Raýman János: Szent Borbála érem 1993. = PD 2004/12. sz. 5. o.
14. Raýman János: Még egyszer a Szent Borbála éremről = PD 2005/1. sz. 3. o.
15. Raýman János: Az 50 éve kezdődött uránbányászat emlékérme = PD 2005/10. sz. 6-7. o.
16. Raýman János: A Bányászati és Kohászati Egyesület első pécsi közgyűlésének érmei = PD 2008/9. sz. 1-3. o.
17. Raýman János: A Béta-bányai bányamentők plakettje = PD 2010/10. sz. 6. o.
18. Schivetz: A „Wahlner Aladár emlékérem” átadása = BKL 1927 1. sz. 17-18. o.: Beszámoló az emlékérem első adományozásáról. Érdekessége, hogy az emlékérmet első alkalommal az a személy kapta, akiről elnevezték, azaz Wahlner Aladár.
19. Szirtes Zoltán: Bányászjelvény, a bányásztársadalom jelképe = PD 2010/12. sz. 7. o.

A LISTA FOLYAMATOSAN BŐVÜL...

Mednyánszky Miklós

2010-2019