|
Nagyjából a könyvnyomtatás feltalálásával egyidejűleg jelentek meg
a világon az első miniatűr könyvek. Ezek kezdetben imádságos könyvek, egyházi
énekeket tartalmazó kiadványok voltak. Arra szolgáltak, hogy a hívők zsebben
hordhassák őket az istentiszteletekre. A
nyomdászok kedvtelésből is szívesen foglalkoztak a parányított
könyvek előállításával, ugyanis ezek mesterségbeli tudásuk jó bizonyítékának
számítottak.
A gyűjtők hamar felfedezték ezeket a különleges kis alkotásokat –
már a XVIII. századból vannak feljegyzések miniatűr könyvekből összeállított
könyvtárakról. A szakirodalom szerint 3 kategóriába sorolja a minikönyveket: törpekönyveknek nevezzük a 76 és 100 mm nagyságú műveket, minikönyvnek a 30 és 76 milliméter
közé eső könyveket, és az ennél kisebbek a mikrokönyvek.
Ez utóbbiak gyakran a különféle babaházak, makettek kellékei.
A minikönyvek nyomdai szerkesztése és
előállítása kissé eltér a normál méretűekénél. Fontos
szempont, hogy a sorok, a betűk – a mikrokönyvek és az
unikális, már csak mikroszkóppal megtekinthető könyvek kivételével – szabad
szemmel is olvashatók legyenek. Ezért sokszor a minikönyv
a forrásul szolgáló normál könyveknek csak rövidített változatát, esetleg csak
kivonatát tartalmazza. A minikönyv éppen emiatt a tömörsége miatt vált a költészet egyik jelentős
megjelenési formájává; hazánkban is és külföldön is legnagyobb számban verseknek,
egész költői életműveknek ad teret e műfaj.
A versekhez gyakran csatlakoznak rajzok, illusztrációk; s mellettük
számtalan olyan minikönyvet ismerünk, mely önmagában
is képzőművészeti alkotások bemutatására vállalkozik. Természetesen nem hatalmas
méretű festményekére, hanem a kis formátumhoz jól illeszthető grafikák,
metszetek, nyomatok jelennek ezeken az oldalakon.
Hazánkban az 1970-es, 80-as években élte virágkorát a minikönyvek műfaja. Részben politikai okokból,
propagandakiadványokként, részben a már fent említett művészeti célok
szolgálatában. Sok, kifejezetten politikai tárgyú minikönyv
jelent meg, de a különféle vállalatok, intézmények is nagy kedvvel nyúltak az
ilyen kiadványokhoz, bemutatandó szervezetüket.
A hazai minikönyvek közül is kiemelkedik
az az egész világon ritka könyvegyüttes,
mely a bányászat és kohászat történetének bemutatására szolgál. Az 1980-as évek
kezdetétől 1997-ig több mint 120 darab ilyen tárgyú minikönyv
jelent meg különféle szervezetek gondozásában. E könyvek nem csak azért
fontosak, mert szinte a bányászat teljes témakörét feldolgozzák, hanem azért
is, mert sok olyan kiadványt találunk közöttük, melyek a bányászmúlt, a
bányásztörténelem egy-egy fontos részének egyetlen dokumentuma ma már.
Több ilyen is bemutatásra kerül ezek közül a későbbiekben, de mindenképpen
ki kell emelni párat a sorból. Közéjük tartozik például a királd-putnoki
bányákat, vagy a hazai perlitbányászatot bemutató kis
mű, ugyanúgy, mint a borsodi szénbányavállalatok múltját ismertető könyv. Szintén
minikönyv formában jelent meg a Miskolci Egyetem
(régen Nehézipari Műszaki Egyetem) érmeit, plakettjeit, vagy R. Kiss Lenke bányászati
tárgyú plakettjeit bemutató könyv (1985. ill 1987.).
Fontos, hiánypótló mű a Herendi Porcelángyár egykori vezetője, Jármai Ervin
által írott, a gyárban készült bányászati tárgyú alkotásokat bemutató könyv is.
Ezekről a témákról ma már semmilyen más forrásunk nem lenne ezek nélkül a
könyvek nélkül. Számos olyan, a bányászattörténelem szempontjából fontos kiadványt
találunk a minikönyvek között, melyek régi, korabeli
könyvek faximile kiadásai.
A könyvek megjelenésében kiemelkedő szerepet játszott a Miskolcon
működő, Tóth Pál vezette „Péch Antal Minikönyv Gyűjtők Klubja”. A klub 1977-ben alakult és fennállása
alatt több mint 100 könyv kiadását vállalta magára, szervezte meg. Tóth Pál nem
csak vezette a klubot, ő szerkesztette a könyveket, találta meg a megfelelő
nyomdát, bonyolította le a könyvek megjelenését. A kis könyvek szerzői között
neves szakemberekkel találkozhatunk, mint például a már említett Jármai Ervin,
a bányász-társadalomban jól ismert Alliquander Ödön,
vagy a Miskolci Egyetemi Könyvtár nemrég elhunyt vezetője, Zsámboki
László.
A könyvek mérete 40x50 mm körül mozog, de persze találunk ettől
eltérő méretűt is. Jelentős részük többféle borítással, előlappal is napvilágot
látott.
Feltétlenül szólni arról, hogy a hazai bányászati tárgyú minikönyvek számos darabja különféle anyagból készült plakettet
hordoz címlapján – ezzel a díszítéssel más országok hasonló kiadványain igen
ritkán találkozunk. Georgicus Agricola bányászatról
és kohászatról szóló könyvnek miniatűr kiadása például kilenc féle plakettes és
egy plakett nélküli változatban jelent meg. De ugyanez elmondható Csath Béla Zsigmondy Vilmosról
írott könyvéről is. Rulein von Calw
XVI. századi könyve a bányászatról, az OMBKE történetét bemutató könyv, vagy a
herendi porcelánról szóló könyv 3-3 változatban is kiadásra került és számos
könyv a plakettes változat mellett díszítőelem nélkül is megjelent.
A plakettek anyaga, kivitelezése változatos. Találunk egyszerű
festett, szitanyomott alumínium, műanyaglapot is a borítón, de nem ritka a réz,
bronzplakettel ellátott sem.
A hazai bányászati tárgyú minikönyvek –
amint azt már leírtam – nemzetközileg is elismert alkotások, de két könyvet
mindenképpen ki kell emelnem. 1985-ben jelent meg dr. Szakáll Sándor (a
Miskolci Egyetem tanszékvezetője) szerkesztésében a „Magyar kristálytan” című
könyv mindössze 25 példányban – melynek címlapján csiszolt kristályból készült
plakett található. Ugyanilyen unikum a magyar alumíniumgyártás 40.
évfordulójára szintén 1985-ben kibocsátott minikönyv
is, melynek lapjait 40 mikro vastagságú alumíniumfóliából
állították elő. Ezek a könyvek a gyűjtők féltett kincsei, ma már szinte
lehetetlen hozzájuk jutni.
Egy-egy könyv 300-600 példányban jelent meg. Gyakori volt a
sorszámozott kibocsátás, ezek mindig értékesebbek, mint a sorszámozás
nélküliek. A kis könyvek értékét az is emeli, hogy ezek – ahogyan minden egyes
könyv végén olvasható – kereskedelmi forgalomba nem kerültek.
A hazai, bányászati tárgyú minikönyvekről
napjainkig nem jelent összefoglaló publikáció. 1990-ben a Péch
Antal Minikönyv Gyűjtők Klubja kézirat gyanánt
kiadott egy összefoglalót, de ez csak az 1990-ig megjelent könyveket tartalmazza
– a magyar mellett német és angol nyelven is fotókkal illusztrálva. A Magyar Olajipari Múzeum 2009-ben adta ki a "Bányászat miniatűr könyvekben" című
művét, mely 80 darab kis könyv 150 változatát mutatja be. Szintén a múzeum gondozásában jelent meg az itt már többször
idézett "Kőolaj- és földgázipari emlékérmek és plakettek" című könyv, ami 66 darab minikönyvet sorol fel. Ezek azok, melyek különféle a
plakettekkel láttak napvilágot.
Az alábbiakban néhány érdekesebb és fontosabb minikönyvet
mutatok be.
Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged:
|
