Élet és Tudomány... és bányászat

 

 

Hazánk egyik legrégebbi folyóirata a tudományos élet eredményeit bemutató "Élet és Tudomány" című lap. Első száma több mint 60 évvel ezelőtt, 1946-ban jelent meg. Volt időszak, amikor hetente több mint kétszázezer példányt adtak el belőle. Sokáig az egyetlen olyan lap volt, melyből az érdeklődők megismerhették a nagyvilág tudományos-technikai életének legújabb eredményeit.

 

A szocializmus idején - elsősorban az 1948-tól az ötvenes évek végéig terjedő időszakban - a folyóirat gyakran adott helyet a bányászatot bemutató cikkeknek. Ennek persze elsősorban politikai oka volt - ám a mai érdeklődő igen sok érdekes technikai, műszaki részletet, ma már nem ismert érdekességet tudhat meg az e mesterséggel foglalkozó cikkekből.

 

1948-ra már befejeződtek a nagy gazdasági és társadalmi változások az országban. 1946-ban államosították a bányákat, év végén a kohászati üzemek is állami kézbe kerültek – kezdetét vette hazánk történelmének egyik legkeményebb időszaka. A politika által keltett vihar végigsöpör szakmánkon is, a korábbi bányavezetők ellen koncepciós perek sora folyik, s ebben az évben ítélik halálra a magyar és a nemzetközi olajkutatás kiemelkedő személyiségét, Papp Simont a MAORT-perben.

A kétkezi munkások közül is a bányászok a legfontosabbak közé tartoztak. A jól ismert erőltetett iparosítás, a mindenáron önálló gazdasági létre való állami törekvés egyik alappilére volt a bányászat.

A kor politikájának egyik fő jellemzője volt a munkásosztály kiemelt szerepének hangsúlyozása. A kétkezi munkások között is a bányászok a legfontosabbak közé tartoztak. A jól ismert erőltetett iparosítás, a mindenáron önálló gazdasági létre való állami törekvés egyik alappillére volt a bányászat.

Ezzel együtt igen komoly problémákkal küzdött az ágazat. A hozzá nem értés, a mindent osztályharcos alapon szemlélő politika az egyébként igen szilárd szakmának is sokat ártott. Ugyanakkor a szívvel-lélekkel dolgozó szakemberek – legyen azok beosztott vájárok vagy bányamérnökök – igyekeztek a lehető legtöbbet megtenni szakmájuk becsületéért. Ezekről az időkről számos irodalmi műben, szakmai dolgozatban olvashatunk.

Természetesen ebből a folyamatból a tudományos élet, és vele együtt a tudományos újságírás sem maradhatott ki. A kor bányászati témájú tudományos-technikai cikkei nem nélkülözik a politikával átitatott látásmódot – de még ezzel együtt is igen fontos dokumentumai a kor bányászatának.

Így ír erről a hazai szakmunkásképzés történetét feldolgozó könyv:

Az Élet és Tudományban megjelent cikkeket érdemes szakmai szempontból tanulmányozni, de a fent röviden vázolt társadalmi-politikai események visszatükröződése is jól látható bennük…

Az oldalak digitalizálásánál megtartottam azokat a lapokat is, melyek az adott cikk előtt és után láthatók a folyóiratban adott számában. Nem egy esetben ezek a bányászatról szóló cikknél is jobban tükrözik a kor hangulatát.


 

1948

Az 1948-as évben még csak három darab bányászati témájú cikk jelenik meg a folyóiratban, de ezekben a fő szempont már a nagy szovjet testvér példájának ismertetése és felhívás annak követésére. Sok-sok éven át fog még találkozni az Élet és tudomány olvasója ezzel a ideológiai állásponttal.

Nem igazán értek a szénhidrogén-bányászathoz, de figyelemreméltó a 29. számban ismertetett, a föld alatt húzódó szénmezőből történő gáznyerés bemutatása. Mintha napjainkban (2013 eleje) éppen az ehhez hasonló, a tengerentúlon megvalósuló „palagáz”-bányászatra rímelne a téma…

A rudabányai vasércről szóló cikk kapcsán a 2. oldalon látható rajzra hívom fel a figyelmet: a hatalmas vasérc tömb mellett eltörpül a Szent István Bazilika épülete…

tovább...
Teherkocsik a levegőben
1948.03.21. III. évf. 12. szám
tovább...
Mozgó földalatti gázgyárak
1948.07.18. III. évf. 29. szám
tovább...
A nép bányája
1948.12.12. III. évf. 50. szám

1949

A bányászat történetével foglalkozó szakirodalomból és társadalomtudományi művekből tudjuk, hogy egy évvel később a szénbányászat igen komoly gondokkal küzd. A bányák nem tudják az igényelt szénmennyiséget kitermelni, sorozatos balesetek veszélyeztetik a dolgozókat, a fő stratégiai irányok hibás kijelölése és az ezzel járó folyamatos átszervezések sem tettek jót a szakmának.

Januárban a 4. számban arról olvashatunk, hogy jobban él a bányász – ami a korábbi évtizedekhez képest igaz is volt. De még a más termelőmunkát végzőkhöz képest is jobb volt életük, de ezt nem irigyelhette tőlük senki se ekkor, se később.

A 20. számban érdekes cikket olvashatunk a majdani duna-menti acélműről. Akkor még úgy tervezték, hogy az Mohácson kerül megépítésre – a cikk éppen ennek okait taglalja. Ám ma már tudjuk, hogy az a bizonyos acélmű nem ott, hanem jó ötven kilométerrel északabbra egy újonnan születő várossal együtt jött létre – ma Dunaújvárosnak hívják ezt a települést.

Ebben a számban egyébként három cikk is megjelent a bányászatról, nem véletlenül. Szükség volt a nehéz fizikai munkát végzőket kiemelni, nélkülözhetetlen volt tevékenységük. Az Éretlen szén című cikk címe melletti grafikára hívnám fel itt a figyelmet, melynek szövege: „Szavazz a Népfrontra”… nem mintha másra lehetett volna szavazni 1949-ben…

tovább...
Szerencse fel! - Szebb lesz a bányász élete
1949.01.23. IV. évf. 4. szám
tovább...
Miért éppen Mohács?
1949.05.15. IV. évf. 20. szám
tovább...
Éretlen szén
1949.05.15. IV. évf. 20. szám
tovább...
Van már vasunk
1949.05.15. IV. évf. 20. szám
tovább...
Mesterség teszi a ruhát
1949.10.09. IV. évf. 41. szám
tovább...
Utcák a házak alatt
1949.11.27. IV. évf. 48. szám

1951

1951-ben továbbra is a vonalas szemlélet jellemző a lapra, de érdekes módon éppen ekkor jelennek meg egészen magas színvonalú szakmai tárgyú cikkek is. Ilyen például a 37. számban a bányászok biztonságáról szóló, vagy a 41. számban a kőzetnyomást magyarázó írás.

Felhívom a figyelmet a 44. számban megjelent „Széncsaták hősei” címmel megjelent „vezércikknek” nevezhető írásra. Ennek utolsó előtti fejezetében a szerző hangzatos szavakkal fejti ki, mennyire fontos, hogy a mindennapi ember megismerje a bányászat (ezen belül is a szovjet bányászat), harcait, nagyszerű eredményeit, s ebből a harcból a lap is ki akarja venni részét. Ehhez képest ez az a lapszám, melyben ebben az évben utoljára megjelenik bányászattal kapcsolatos írás, az év hátralévő részében már nem találkozunk ilyenekkel...

tovább...
Putnok bányászainak győzelmes széncsatája
1951.07.11. V. évf. 28. szám
tovább...
Kőbányászat és természetvédelem
1951.07.11. V. évf. 28. szám
tovább...
Bányászgyőzelem
1951.08.29. V. évf. 35. szám
tovább...
Szén az ipar kenyere
1951.09. 06. V. évf. 36. szám
tovább...
A bányászok biztonságáért
1951.09. 12. V. évf. 37. szám
tovább...
Kőzetnyomás a földalatti térségekre
1951.10. 10. V. évf. 41. szám
tovább...
Elő az ásványkincsekkel
1951.10. 17. V. évf. 42. szám
tovább...
Az éktől a fejtőkalapácsig
1951.10. 24. V. évf. 43. szám
tovább...
Széncsaták hősei
1951.10. 31. V. évf. 44. szám
tovább...
A bányák villamosítása
1951.10. 31. V. évf. 44. szám


Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged: